BDSM Magazin (25/25)

versem
Tiéd Itt vagyok, láthatod. Arcomat nem takarják bársonyok. Itt vagyok, mezítelen látomás, Álmaid völgye következő állomás. Imáid fűzére gyöngyözve hull paplanodra, Vágyaktól vörösen izzó arcodra, Ajkaim lehelnek vigaszt, Szerelmet, mely igaz, Vad és önzetlen. Tudom, hogy együtt fürdünk a könnyekben, Melyek arcod díszítik előttem némán. Majd mosolyod feszül, mint kőbevésett gyémánt. Itt vagyok, láthatod. A kedvedért, feketére színeztem a Napot. Itt vagyok, mezítelen...

vágyak illúziója
szerelmem nászán tombolva ég az éj, vágyaim tengerén sötété olvad a jég Tested mint kifeszített íj feszül Kaloda, kötelek, bilincs a reteszük Kényszerű vakságod remegéssé élesedik minden halk hang a korbácsot érezteti A csend az idő bilincs és kéj sóvárgó tested remeg de nem fél Vágyaid hajóját vesszőből fonták kezemben pálcám felkiállt A fájdalomtól izgatottan sziszensz és sírsz Kéjes nyomaiddal minden vágyamig elérsz Nem bírom látni kínodat beléd döföm hát kardomat...

Vágyak verse
A következő versszerű iromány, tegnap este fogalmazódott meg bennem fél álomban, sajnos reggel nem tudtam tökéletesen felidézni… Eljött az este, Sötét van már, Halk szél sem fúj már Sötétbe burkolódzik e vad táj. Halk kopogás hangja hallatszik, Fenséges fényed már messziről látszik. Eljöttél értem, hol láncaim tartanak, Itt kezdődött rabságom, De ez az én szabadságom. Gonosz vigyor, határozott léptek, Tudom nagy szíved van Te szadista érző lélek. Forró mámorító...

Kezdő Versek 3.
A legszebb műalkotás Tiszta, szűz hómezőként izzik, lángol, Bájos, bűnös vágyban a legbelsőbb, Legvétkesebb vágyakba, is belegázol, Mint a hirtelen vihart, annyit szidott, Átkozott, gyalázott, megalázott, ám, Ne feledjük, Ember nem érti e csodát! A legcsodásabb tündérmese, is semmi! Lehet ezt, boszorkányságnak nevezni? Eme felsőbb tökéletességet, amit ezer év, És még ezerszer annyi finomított, míg, E kéj-tökéjig az alkotás, végül eljutott? Lágy, ám egyúttal feszes, áldott...