BDSM Magazin (19/23)

Kimondhatatlan..
Kimondhatatlan.. Van valamid, amit nem mondasz, Amíg élsz magadba tartasz... Tán egy szócska Esetleg mondat?! Te inkább eltitkolod mások elől örökre, Ne tudja senki se, mindenkinek van gyengéje.. Mégis.. Olykor oly jó lenne kimondani, Azt, amit bárki tud épp érezni.. A fájdalmat szavakba önteni, A szerelmet éreztetni.. De annyi minden történik körülötted, Azt sem tudod már, mi az a szerelem.. Elvettek tőled valamit, és megkínoztak, De te mégis várod, pedig tudod, örökre...

Felejtő..
Felejtő.. Érzed, hogy kitépték belőled, Elvitték nagyon messzire tőled.. Szeretnéd visszakapni, de nem lehet, Az más soha többet nem lehet a tied.. Próbálod elfeledni, de nem megy, Nélküle egy semmi vagy, s szenvedsz.. Napok múlnak-telnek, s csak gyűlnek az érzelmek, Te minden nap, kegyes hazugsággal rejtegeted.. Egyedül somfordálsz mindenfelé, amerre csak lehet, Megpróbálsz egyedül lenni, mást nemigen tehetsz.. Ha senki sem látja, elbújsz messzi, csöndes szobába.. Hol...

A Valódi
A Valódi Mutatni bármit lehet, Boldog - szomorú kedvet.. De az, kit valóban zord külső rejt Az senki, csupán egy meggyötört lélek.. Meggyötört lélek, ki megnyugvást keres Keres-kutat utána, de nem leli sehol se.. Feladni a harcot nagy bűn, melyet véteni tilos Ezért kell valaki, aki minden szennyből kimos.. Kell valaki, aki melletted áll, Kinek vállára bármikor fejet hajthatnál.. Valaki, aki olyan mint Te, Akivel ha nem beszélsz, nem kínos a csend, Megértitek egymást beszéd...

Őrült vers
Társam vagy te a mindenségben őrült szerelem jelét hordod. Vágtad magad, hogy igyam a véred "Őrültek vagyunk, nem bolondok." Társam vagy te a sárgaházban ráccsal védett szerelem földe. Kívül rekedt bolondok néznek nem értenek semmit és megítélnek. Társam vagy te a gyönyörök útján rejtekeidből iszom a véred. Vad extázisban harapjuk egymást és ez a tűz végül eléget. Társam vagy te a mindenségben őrült szerelem lángja éget. Nem vagy velem és hallom a hangod. Mindenen túl...

Vér vers
Hajnali fényben ázol a vérben őrzöm az álmod vérszagod érzem. Megsimogatlak nedves a kezem nézem, szagolom, megízlelem. Csendesen ébredsz átölelsz lágyan sós-édes ízed gerjeszti vágyam! Nagyon akarlak tárom a lábad iszom belőled égeti számat. Rám ülsz lassan roppan a térded rajzolj reám gyönyörű képet forrót, édest, vöröset, szépet te vagy a gyönyör te vagy az élet. Könnyen csúszom beléd szerelmem vörös habot kever a testem. Szerelemtáncod extázisában véredet szórod szét...

Boldogság-Kergetés...
Szép, zöld rét, melyen futkosok, Valami után futok, amíg el nem kapom! Szebbnél-szebb pillangóhadak, Zöld lom fákon csiripelnek a madarak.. Futok, de már nem tudok sokáig, Levegőért kapkodok, s fájnak a lábaim.. De tudom, nem hagyhatom elmenni, azt, ami még nem az enyém, Nem bírom sokáig, el kell érnem, enyém kell hogy legyen.. A zöld rét megsárgul, Az összes pillangóhad élettelenül elémhull, Zord és hideg az idő, fúj a szél, Oda a zöld lom fák, oda minden, ami él.. Madarak már...

Kósza könnycseppek..
A könnyeimet rejtem, De sokáig nem tudom, Amit te okoztál bennem, Az a halálom.. Sírni gyengeség, én gyenge vagyok, S csak sírni tudok... Sírni, azon, hogy cserben hagytál, S helyettem másokat választottál.. Bíztam benned, mindenem odaadtam Előtted egy nyitott könyv voltam.. Akkor lapoztál bennem amikor akartál, De most kitépted mindet, elhagytál.. Kitépted az összes szép oldalt, S örökre meghagytad benne a rosszat.. Kósza könnycseppek úsztatják az arcom, Könnyben úszik a...

Public
Rejtőzködnék, mondtam. Szó sem lehet róla. Csak egy kicsit, kértem. Egy kicsit sem engedte. Talán ha nem itt, vetettem fel. Ez a megfelelő hely rá. Sokan vannak, látnak. Látom, és ez így jó. A ruhám azért marad, ugye? Persze, a kocsiban. Vetkőzz! Pucéran menjek végig? Ezt kösd a farkadra! Ezzel még menni is nehéz. Legalább nem futsz el. Olyan megalázó ez így. Miért? Mit vártál? Nem lehetne mégis? Lehetne, de nem most! Miért? Mi lesz most? Botrány. És ez...

várakozás
Szemöldökét felvonva, Hangtalan suhan, Némán figyel, Csendben vár Rám Kezében megremeg, Villan, majd lesújt, De csak úgy mellesleg, Mintegy próbaként, Mellém Mosolyogva néz, Hátha kifürkész Valamit szememben, Mozdulataimban, Belőlem Titkolni próbálom, Hátha túljárok, Hátha meglepem Valamivel Őt De taktikám vesztes, Mert miközben űzöm, Ő mintegy véletlenül, Sikítva lecsap Oda

Kesergő (még mindig )
Boldogságban fürödtem én, majd egy évig, most tudnám csak megbecsülni azt a régit, édes hangja gurult felém, mint a kacagás, nem maradt más mára nekem : a szomorúság. Én dobtam el magamtól a Kedvesemet, azt, aki a világon legjobban szeretett, vissza mennék hozzá, Isten bizony, jóvá tenni a tettemet, ahogy tudom. Megkérdezném tőle, hogy szeret e még ? Bár lehet, hogy nem állnám a tekintetét, mégis micsoda boldogság lenne, gyönyörködni azokba a csodás szemekbe....

Újra tudom
Újra tudom A keserv mosolya Húzza grimaszba Szép szám. Nem feleltél meg. Csak ígérted nekem, Csak mondtad... Lehunyt, boldog szemed Bennem látta a végtelent: Csoda világ! Minden sejtem életét Külön- s lényem egészét Pulzáltam át beléd. Mihaszna, földre tapadt Szemed égő, kék sugara Halványodik már. Láthatja mindenki színét, Vadul kitépheted bárki szívét. Idd a sötét vért! A keserv mosolya szép számon Nem haragvó, de újra tudom- Egyedül vagyok!

Móka
Kecsekre vágytam Csecseket találtam Lábakat imádtam Magam láb alatt találtam Mosolyod szerettem Mosással szenvedtem Öled lefetyeltem Ölebed lettem Kies erdőbe vezettél Kietlen fához kötöztél Csodáltam ajkad szelídségét Kuss, vagy ugass! - mondtad Így hát kussoltam Farkam behúzva elsompolyogtam Mert Becsekre vártam Becstelen háláltam Meg e verssel

Erényeim öve
Csinos kis csomag Amibe zártál Átlátszó és láthatatlan Könnyű és nehéz Simít és szúr Izgat és letör Irány és határ Egyszerre Csinos kis csomag Amire vágytam és vágytál Átlátszó vágyam Könnyedén tetted nehézzé Szúr, ha simítod Letör, ha izgatod Enyém, tiéd Csak az enyém, és mégis: CSAK A TIÉD

16 kg
Jéghideg vasak húznak a földre De nyakam kikötve, testem kifeszítve Jéghideg vasak feszítenek széjjel, Érzem amint nyúlnak a sejtek bőrön Jéghideg vasakat akasztottál rám, Forró párát lehelve makkomra Jéghideg vasakat kaptam ajándékba Hogy megtanuljam: hencegni bűn Jéghideg vasak, egy gyermek súlya Ennyi csupán egy férfi ereje Jéghideg vasak tartanak rabságban Moccanni sem tudnék, míg rajtam vannak Jéghideg vasak függnek egy kötélen, Vagy függök talán a másik végén...

Erenyov
ERENYOV Erenyov Ez hozott minket ossze ez lett a kapocs kozted es koztem Szerettem ezt Levenni rolad minden este es feltenni, toled elmenve Erenyov ahogy reagaltal ra, oly jo volt felerosodott a szivveresed olyankor kipirult a szep arcod S most elmentel. messze el s nem hivtal elotte, hogy tegyem fel. Aprosag? nem hiszem. Nem lehet veletlen, igy tervezted el. Csak egy kulcsod volt hittem neked olyan oszinte volt a tekinteted Ezert kellett meglepned....

Egy büntetés
Fogom a kezed, nem eresztem, De vétkeztél, így ezt kell tennem. Ne félj ettől, nem fog fájni, Csíkosan szép csak a tested. Suhog a pálca, csattan, ahogy kell, Szemed utánam kutat, A mester kijelölte az utat, És te nem árultad el. De miért akkor e kín? Mi mozgatja a pálcát? Azért lettél kikötözve így, Mert eltörtél egy pohárkát. A fájdalom nem múlik, Hibá volt már egy órája. A mester lassan megnyugszik, Mehet a lány is a dolgára.

Örvénylés...
Megpillantva-megkivánni elrabolva-elrabolni testiséget hangsúlyozni lelkiséget hanyagolni... élvezem? Élvezem! Him és Nőstény örök örvény mindig kinzó testi törvény magával ragadó hamis tünemény s tőle kapott múló élmény! De!Ha lélek árad száj kiszárad kétség támad lerombolja belső várad... veszélyes? Veszélyes! Bár ha bátor bennem Ámor... többé nem leszel távol közel hozzám s bennünk lángol izzik már és elönt százszor... az egybekelő lélek mámor.

Vágyak verse
Lecsöppent vérem felitta az ég Eresztenél de könnyeimben élsz Engedelmesedként visszahullanék Akard a vérem meghalok ha félsz Ne bánd ha sajdul kezedben a kín Nehéz bilincsed elemésztem én Akarni Téged szolga-büszkeség Látlak és elégek Napban hamvadok Eléd borulva varrom életem Engedj magadhoz bár szolgád vagyok Akard akarnom testeden kezem Navigáld éhes izzó ajkaim Nevelj rabodnak s rabnőmmé leszel Annyira csak míg csókod rám rakod Álmodtam merészet megéltem sokat......

rabság
Már nől a lányban a hő, érzi a vágya egyre nő. A szobába lépve férfit lát esetleg épp leendő Urát. Sármossága rabul ejti a nőt elcsábíthatja most az esendőt. Bariton hanga ezt mondja: úgy nézel ki, mint egy jó szolga. Formás vagy tetszel nekem! jer közelebb, most tesztel kezem. A testedet így elfogadom a lelked pedig lesz a jutalom. Minél többet edzem tested, annál inkább nyerem el lelked. Mikor már teljesen kezemben tartalak, majd akkor rabnőmmé avatlak.

Legyőzve.
Szemedbe nézek,látom a tűz erejét. Megbabonázol,érzem tekinteted csáberejét. Megszűnik minden körülöttem létezni. Érintésed akarom már csak érezni. Ha korbáccsal érsz hozzám,én boldogan tűröm. Vágyom minden érintésed,csupán ez minden bűnöm. Rám nézel,szó nélkül térdre esek előtted. Menekülni,soha nem tudnék előled. Csókos ajkaidból,édesen hangzik a csúnya szó. Minek dallamos csengése,lelkemnek megnyugtató. Mosolyogsz rajtam, hangosan kinevetsz. Szeretem őszinteséged,soha nem...