Szűrés erre a kategóriára: Versek
Szub-tortúra
Szobom most vergődik a tortúrán
Popója csattog a kúr-túrán
Korpása bőszen a karómat nyeli
Vinnyog a szubom, s popóját tökömig veri.
Karómban ülve tágul az ánusza
Üvöltve ordít a felpróbált szub-ka
Bővebbre tágul immár a korpás
Élvezete most már fájdalmas és pompás.
Négykézláb kúszik, picsáját pucsítva
Farkam könnyedén benyeli immáron visítva.
Szubkám korpása könnyedén kitágul
Anál rózsája felém most feltárul.
Rózsája kinyílik, már bátran virágzik
Közöttünk az análszex...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 06. 27. 18:18 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Benned élek
Mit akarsz bennem látni?
Mivé váljak érted?
Félek … bármit teszek az már nem én leszek.
Mert benne vagy már minden mozdulatomban,
minden szavamban, minden szívdobbanásomban...
és én benned.
Én fogadlak… magamba,
te pedig szenvedsz tőlem…
minden idegszáladdal menekülsz előlem.
Segítenék… lépnék távolabb, de nem én tettem magam beléd.
Nem én rohantam feléd…
Neked kellett, te vetted el és szívtad magadba
hiába ütköztél égig érő falakba, te mögé láttál
és jártál körbe és körbe, míg...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 06. 20. 16:27 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Monológ
Monológ
Próbáltam felfogni,tapintani,érezni az élet dobbanásának,
ezernyi szeleteiből egy-egy karéjt,ami táplálhatja lelkemet.
Beazonosíthatatlanul leptek meg ritmusok,ütemek,dallamok
melyekre kimondatlanul is tudtam mondani,ez kell nekem.
Mintha egy láthatatlan kéz elvette volna a rítust,a dogmát...
Csalhatatlanul,megválaszolatlanul eltűnt,mint álomkép
de tudtam nem álmodtam,ott volt az arcokban,szavakban,
körülményekben,gesztusokban,történésekben éberül.
Mostohán...
Rovat: Versek | Megjelent:
2015. 06. 19. 20:52 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
laci38
Soha nem végtelen...
Álmodsz,álmodban nagyon szép lehetsz,
Vágyódsz,vágyadban tétlen nem lehetsz.
Szenvedsz ahogy egy ember szenvedhet,
Ütsz ,ha csak az ütés segíthet.
Félsz,de már az sem boldogít,
Sírsz ,de a sírás nem segít.
Nézel,de csak ritkán láthatsz már,
Szeretsz ,de a szeretet köddé vált.
Félsz ,de a félelem jó dolog,
Élsz ,de az is csak múló állapot.
Felkelsz,még álmos a szemed,
Bámulsz,de a tükör megreped.
Elhagysz,talán minden elmúlik,
Szólsz ,de a hangod elcsuklik.
Küzdesz,hisz az...
Rovat: Versek | Megjelent:
2015. 06. 12. 18:22 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
laci38
Cím nélkül
Tömegnyi tökéletlen istenség.
Mi tesz téged emberré?
Halott tündérmesék teremtménye.
Kinek elég ennek az eredménye?
Töménytelen hibák sokasága.
Mégis mást hajt szolgaságba.
Mit jelent neked az emberség?
Válasz megadása oly képtelenség.
Hulló könnyek zápora,
hazugságok, kárhozat.
Harag.
Önzőség.
Irigység.
Kegyetlenség.
Könnyelműség.
Gyilkosság.
Csak magadra tudsz gondolni?
Meddig tudsz még tombolni?
Életek ura a te híred.
Mégis ki adta ezt a címet?
Birtoklod, mert nincs ki...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 06. 01. 18:28 | Utolsó hozzászólás: 2015. 06. 02. 12:35 | Hozzászólások: 6
|
Törölt felhasználó
Álmod ajándéka
Szemeid kék végtelene,
személyed lételeme.
Oly ismerős ez a tekintet.
Találkoztunk már szerinted?
Életünk ahogy keringet
egymásba fonódott előtte?
Élet és halál benőtte.
Előző élet maradéka,
hátra hagyott hagyatéka.
Apró cseppek foszlánya,
mit nem vett el oszlása.
A tenger apró mozgása,
a szellő apró forgása.
Elkerülhetetlen végzet
ez már belénk égett.
Minden apró vétked,
mi személyedbe vésett,
elfogadom, mert részed.
Én is részeddé váltam,
ezt sohase bántam....
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 29. 18:02 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 30. 08:53 | Hozzászólások: 2
|
Törölt felhasználó
Ez vagyok én
Lehet, hogy magányos vagyok.
Sohase kerültek el a bajok.
Minden körülöttünk rám hatott,
de én sohase leszek a mindennapi rabod.
Lehet, hogy a személyem önbizalom mentes,
de sohase én vagyok az igazi vesztes.
Szerintem te vagy az igazán csendes.
Tudod, talán én vagyok az igazi nyertes.
Lehet, hogy mások semmibe vettek,
de én tudom, milyen súlya van egy tettnek.
Talán kevés dolog van, amit én rejtek.
Ha magatokba néztek, mit leltek?
Bennem ott vannak az igazi értékek.
Benned meg...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 23. 20:11 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Hang, amivé válhatok
Vigyél el a tengerhez.
Vigyél el a végtelenbe.
Mutasd meg hol érnek véget a harcok.
Mutasd meg milyen az igazi arcod.
Tisztíts meg a gyötrelemtől.
Mi válhat az ölelésedből?
Mondd el, hogyan lehetek újra teljes.
Mondd el, mit alkotnál meg belőlem?
Csak egy apró hang vagyok,
ebben a végtelen szimfóniában.
Alig van, mit neked adhatok.
Mondd mi az, amit tőled hallhatok?
Vigyél el az álmok tengerébe.
Vigyél el a féltett emlékedbe.
Mosd le rólam a titkokat.
Szabadítsd fel mi...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 22. 17:59 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 22. 21:39 | Hozzászólások: 4
|
Törölt felhasználó
Úrnőm
Senki és az Úrnő
Jéggel érintem vétkező bőrödet
Ajkad gyönyörtől felszisszen
kioldom lassan a feszes öved
Szépen könyörögsz...talán elhiszem
Vigyorgó vágyam egyre csak hevül
Lángra lobbantó ziháló fájdalmad,
Kérdőn hívó tekintetedbe vegyül
Végre azt akarom mindened nekem add.
Készre főzve tálcán kínáltad testedet
Mit vártál? Csak úgy beveszem?
Mindent akarnál, szólítsalak neveden?!
Nevetve nézlek. Én aztán NEM!
Játékom vagy ma, és számomra névtelen
ezt akartad ez lesz...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 21. 18:03 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Vágyaim játéka
Apró érintések,
gyengéd ölelések.
Testem részletei,
mely vágyad képletei.
Tovatűnő lélegzetek,
elhaló ékességek.
Gyengéden vesd le rólam,
mi eltakarja óhajodat.
Bőröd a bőrömön,
gyengéd örömök.
Apró érintés,
de mégis oly érték,
mely vágyad belém vésték!
Szelíden bejárod,
mit most eléd tárok.
Ujjaid játéka,
vágyaim szándéka.
Hajamat markolod,
mozgásomat hangolod.
Érzem lélegzeted,
simogatod élvezetem.
Fogaidat belém vésed,
vágyad tovább éget.
Hajamat fogva,
lábad elé...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 19. 18:16 | Utolsó hozzászólás: 2015. 06. 05. 15:34 | Hozzászólások: 10
|
Törölt felhasználó
Ma meghaltam párszor...
Ma meghaltam párszor...
Ébredés előtt legalább százszor
Világtalan pásztor
Kísér mint özvegyet a gyászfátyol
Ma meghaltam párszor…
Öngyilkos percet ringató jászol
A nélküled-mámor
Tegnap ízén ma tíz ujjal táncol
Ma meghaltam párszor…
Képzelt bőrömre stigmákat ráncol
Eszméletlen játszol
Újabb réteget ketyegve hántol
Ma meghaltam párszor…
Hitem felszabadít és megláncol
Ki tudja még hányszor
Rágyújtasz és velem együtt fázol
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 18. 18:01 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Fájdalom
Ó te drága fájdalom
Imádom ha kapom
Ó te csodás szenvedés
Mértéktelen szenvedély
Ó te drága fájdalom
Imádom ha adom
Kín, gyötrelem, félelem
Egyik részem ez nekem
Alázat és tisztelet
Mindegyiket akarom
Szeretem ha én adom
S viselem ha kapom
Miből fakad nem tudom?
De néha kell, kell nagyon
Másnak furcsa jól tudom
Furcsa ez a fájdalom
Adunk, kapunk, viselünk
Ettől boldog a lelkünk
Szüntelenül akarom
Ó te drága fájdalom!
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 17. 16:02 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Színek játéka
Te láttad már az életed képét?
Mond, hogyan képzeled az ékét?
Előveszek egy nagy vásznat,
melyre egy gyönyörű kép vágyhat.
Ecsetek száza akad kezembe,
de csak két szín látható a jelenben.
Fekete, mely a társadalomból fakad.
Fehér, mely hozzám tapad.
Felvázolom képem vonalait,
mely körbe vezeti szemeid.
Felfestem életem hibáit,
de fehérrel tompítom tereit.
Madár szárnyán árad egy szín.
Kanárisárga, mely felhevít.
Vidámsággal telik meg a kép,
de érzem ennél többet kér....
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 16. 17:34 | Utolsó hozzászólás: 2015. 06. 06. 09:29 | Hozzászólások: 2
|
Törölt felhasználó
Vallomás
Imádlak, Királynőm, álmaimnál jobban..
Tenélküled lelkem apró darabokban,
Teremtsd újjá, kérlek, a felfénylő egészet!
Térdet, fejet hajtok – szívem néked hódol,
Immár tiéd lettem, ajkam lábat csókol,
érzem közelséged, perzsel és megéget.
Parancsaid félem, bilincseid áldom,
Kötözz trónusodhoz nehéz acél láncon,
Hagy boruljak porba méltón teelőtted!
Hűséges rabodként szökni sose vágyom,
Szabad szívem így is, szerelmes pórázon,
Hosszú vándorúton nyomodba szegődhet.
Tarts meg...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 14. 19:16 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 14. 20:34 | Hozzászólások: 5
|
Törölt felhasználó
Rejtett énemhez
Mondd, ott vagy még bennem?
Fel tudsz állni velem szembe?
Kérlek mondd el hogyan működik a világ!
Miért vannak azok a rettentő hibák?
Minden kicsavarodott,
az utad is elkanyarodott.
Összetörve, lebénulva,
kirekesztve, elnémulva.
Ebben a beteges létben
a lelkemet hiába védem.
Értem nyúlik az üresség.
Miért nem múlik ez a dühödt kép?
Lélegzetemet visszatartva,
tetteim visszahatnak.
Az igazság már elérhetetlen,
minden olyan remélhetetlen.
Csak te láthatsz engem,
tartottál már...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 12. 18:15 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 18. 21:51 | Hozzászólások: 13
|
Törölt felhasználó
Vártalak
Bolyongtam csak mások világában
Néztem, hogy élnek az emberek.
Láttam szépet, éltem sok rosszat
És raktam le mélyen a képeket.
Gyakran eltévedtem, és senki nem volt
Aki visszarántson, s a képzelet
Elvitt messze, hol senki se járt még
Olykor kívülről néztem az életet.
Hangok súgták: Rossz az irány
De nem érdekeltek mert tudtam azt
Hogy Istennek bizony terve van velem,
És elküldi nékem is a tavaszt
Amiért eddig éltem, amit mindig vágytam
Amit Te adhatsz csak meg...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 12. 18:14 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 18. 13:53 | Hozzászólások: 2
|
Törölt felhasználó
Mesél az erdő
Ez aztán tényleg vaksötét
Erdei faházban éjjel
Csak enyémmel érzem bőrét
Ahogy itt fekszik ledéren
Kicsit remeg formás teste
Bátran utat nyit kezemnek
Tüzel öle, kemény keble
Vágyakozón ring feneke
Igen, ahogy megbeszéltük
Először finoman kézzel
Majd kemény dolgokra térünk
Bekenem száját vérrel
Ujjammal merem lyukából
Megindult bő havibaját
Ostorral verem pinától
Végig hátát, csecsét, farát
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 10. 15:41 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Mi vagyunk
Szép vagy. Nézlek, látlak.
Szemedben csak a bátrak által láttatott őszinteség
Nem, nincs szürkeség, se annak árnyalatai.
Fény van, és a fénynek játékai.
Szép vagy. Nézlek, látlak.
Most minden ízében áthat a vágy, hogy érinthesselek
Nem, nincs büszkeség, se annak cáfolatai.
Mi vagyunk, s kettőnknek játékai.
Szép vagy. Nézlek, látlak.
Itt vagy, többé nem várlak csupán birtokba veszlek
Nem, nincs semmiség, se annak változatai.
Te és én vagyunk, s elménknek gondolatai.
Szép...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 09. 17:11 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 10. 11:52 | Hozzászólások: 1
|
Törölt felhasználó
Ász-szeánsz
Vigyétek-vegyétek, akciós a szub lélek!
A polcról csak lekapod,
Alaposan megforgatod.
Kosaradba beteszed,
Dörzsölheted tenyered.
Botor szub, hát mit gondoltál,
Akciós vagy, és nem is szopnál?
Te leszel a főfogás,
Minek ide nyafogás,
Urad majd benevel
Ezt akartad, nesze, high level!
Ja, hogy te érzel, nem számít,
És az sem, hogy urad csak ámít,
Póráz-nyakörv, kuss a jussod
Szopás közben majd urad nevét fuldoklod.
Hátadon műbőr korbács táncol
Akciós "vót", urad ezzel...
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 08. 18:08 | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 09. 18:12 | Hozzászólások: 2
|
Törölt felhasználó
Kötél alkotta kép
Erdő mélyén sétáló nimfa
természet csodájában bízva
keresi létének kiteljesedését,
el nem tűnő lelkesedését.
Bejárja a világot,
mely birtoklását kívánod,
kitárt szíveddel kínálod.
Gyönyörű tóhoz érve
megpillantott téged,
eléd hozta a végzet.
Rád tekintett félve,
mindennél többet remélve.
Gyengéden szólítód,
törékeny szívét hódítod.
Lehozod neki a csillagot,
fénylő pillangót,
mindent mit óhajtott.
Aprót sóhajtva,
múzsáddá fogadva
kecsesen formálod,
benne leled forrásod....
Rovat: Versek | Megjelent: 2015. 05. 07. 18:20 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó