Úrnő vers egy szolga tollából
Az Úrnő árnyéka hosszúra nyúlik, mint esti köd a néma falon, és a szolga lehajtott fejjel várja, hogy megszólaljon a hatalom. Nem kér kegyet, nem kér szavakat, csak egyetlen rideg tekintetet, mely láncként fonódik a lelkére, és elnémít minden kételyt, félelmet. A pálca suhanása nem csupán hang, hanem egy régi eskü visszhangja, hogy a szolga terhe és kínja az Úrnő mosolyának ára. Hideg acél csörren a csuklón, sötét titkok őrzője a lánc, míg az éjszaka fekete bársonyán...
Rovat: Versek | Megjelent: 1 napja | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
genicooper
Én is valakinek egyszer a kutyája leszek
Én is valakinek egyszer a kutyája leszek, Hogy minden reggel a gazdámmal együtt ébredjek.. A kennelből rendületlenül felugathatnám, Majd egy jó kávé után feladná rám a pórázt. Séta után megreggeliztetne a kezéből, A desszertet lenyalnám a "farkának" hegyéről. Nyüszítve búcsút vennék tőle, ha megy munkába, Örökké várhatnék rá bent, a kennelbe zárva. Tán egyszer visszajönne vagy örökké várhatnék, De ha végre mégis, örömömben bepisilnék. Értetlenül néznék, ha mérgében...
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 20. 09:31 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Marcipan21
Kis apróság
Kifeszítem hadd izzadjon Seggéből a nedvem épp kifolyt Lassan csúszik torkába falloszom Melytől fulldokol a szubom. Két kezemmel nyakát szorítom, S lilul feje, úgy bizony. Hogy gecimet szájába eresszem Parancsolom neki: elém térdeljen. Térdelne ám, de mozdulatlan, Hisz kötözve van mint egy tarja. Nincs mit csinálni, büntetni kell, Ám mi legyen az? Nem lehet kétely. Pofont kap a csicska nem is kicsit, Megtört lelkén a sebből vér folyik ki. Megalázva megbaszva fekszik a...
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 20. 09:23 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
DOMXY
Szabad ötletek jegyzéke - JA után szabadon
Mindenem amim van Neked adom Amiről rendelkezhetek Amit módomban áll megítélni Azt szeretném ha tetszene Szeretem az életet, egy pillanatra Hadd haljak meg érted Ondó-adomány lüktetése Atomvillanás Biztosan jó lenne ha seggbe basznál Képzeld! Most termelődik a herémben amit Szeretném ha szeretnél - mert A kedvedben járni maga az élet A természetem nem enged és hozzád taszít Nem tudok a természetemnek parancsolni Csak te Válassz ki. Én vagyok Akivel összelétezed az...
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 10. 12:55 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Szerval
Egy kérés
Egy kérés Csak annyit kérek, add át tested nekem. Mezítelen torzód a téglafalnak feszül, Kezed a fejed fölött megkötve, Hajad összefonva Tarkódra mint folyékony ólom, ráöntve. Testedben forróság lüktet, Jéghideg csókjaim suhannak válladon, Nedves nyelvem keresi az újat és a régit Tenyérlenyomamat a fenekedre, bélyegzőmként rárakom. Csak annyit kérek, nyögj halkan, egyre kéjesebben, Könyörögj többért, Könyörögj, hogy soha ne hagyjam abba. Reszkess az ujjaim érintésétől és...
Rovat: Versek | Megjelent: 06. 24. 15:29 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
A vágy és az érzelem
Lágyan simul a hideg fém a bőrre, Fénye megcsillan az alkonyi csendben, Hajlunk az ősi, sötét erőtörvényre, Mely ott lüktet mélyen, rejtve bennem. Kötelék fonódik, nem csak látható szál, Elme és akarat egy pontba feszülve, A biztonság íve a mélység felett áll, Vágyunk a csendbe, az éjbe merülve. Szavak se kellenek, a test jeleket ad, Parancs és engedelmesség tánca ez itt, A határok tűnnek, a lepel lehullat, S a lélek a mélyből a felszínre hív. Nincs kérdés, csak bizalom...
Rovat: Versek | Megjelent: 06. 19. 12:38 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Akoska123
Villám
Félhomály ül a szoba sarkán, szemében villanó parancs ég, szavak nélkül feszül a csend, mint vihar előtti éj. Lép egyet, lassan, kimérten, a határ köztük megremeg, nem kérdez, csak dönt helyette, és súlya alatt görnyed meg. Egy mozdulat gyors, könyörtelen, tökön rúg, mint villám csapása, nem játék ez, hanem jel, kié itt a szó hatalma. És utána némán állnak, légzésük még összefoly, fájdalomból születik rend, hol ő vezet és ő hajol.
Rovat: Versek | Megjelent: 06. 11. 14:17 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Bizalom határán
Árnyék simul a falra, halk a lélegzet, Suttogás fon köréd láthatatlan kezet. Fény és sötét között lebeg a pillanat, Hol bizalom a kulcs, s minden mozdulat szabad. Szemedben titok ég, mély és végtelen, Egy halk „igen” zeng benn, szívveréseden. Kötél nem csak tart, hanem összeköt, Határok mentén táncol két akarat között. Feszültség íze, akár édes bor, Hol fájdalom és vágy együtt vándorol. Nem lánc a lánc sem, ha szíved választja, S a hatalom játéka gyengéden ringatja....
Rovat: Versek | Megjelent: 06. 03. 12:10 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Az önkéntes lánc
Letérdelek, s a világ lassan elcsendesül, A feszült csendben a lelkem hozzád menekül. Nem kényszer szülte pánt, mi csuklómra feszül, Hanem az akarat, mely benned elmerül. A nyakamon a vas hűvös, tiszta ígéret, Hogy minden órám csak a te tetszésedet kéri meg. A szabadság súlya olykor túl nehéz teher, De szolgaként az elmém végre békére lel. Figyelem a lépted, a hangod minden rezdülését, Keresem a parancsod, a vágyad rejtett jelét. Nincs már „én” és „enyém”, csak az, amit te...
Rovat: Versek | Megjelent: 05. 27. 12:07 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Dungeon11
Te a Királynőm, én az árnyékod
A kezed érint, súlyos, mint a vas, Birtokába vesz és betonként tart, Szívem minden szava, hogy szolgáljak, A fájdalom édes, ha nem vagyok szabad. A tested parancsol, és én nem vitatom, Lesem minden egyes mozdulatod, A fájdalom, mit okozol, nem gyötrelem, Hanem az a fajta szeretet, amit mások nem értenek, Te vagy a királynőm, és én a te árnyékod, Követlek amerre csak kívánod. Nincs fájdalom, mi ne hozna gyógyulást, Nincs parancs, mi ne adna szabadságot, Mert a csendben,...
Rovat: Versek | Megjelent: 04. 10. 22:56 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Titkos vágy
Nézz rám” – mondod halkan, mégis parancs, és benned már nincs több tiltakozás. Csuklód fölött a szorítás beszél, nem kérdés már, csak az, hogy mit remélsz. Térded koppan a hideg kövön, a csend is súlyos, ahogy rád nehezedöm, minden mozdulat lassú, kimért, mikor a tested már rég hozzám beszél. „Számolj” – szakad rád az újabb szó, és minden hangod egy vallomásból, nem fájdalom, hanem éles határ, hol a vágyad saját magára talál. Szemed rebben, de nem nézel el, mert tudod, itt...
Rovat: Versek | Megjelent: 03. 22. 16:40 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Gnoty
BDSM
Ritmus és csend közt feszül a tér, szemekben kérdés, válasz, ígéret, csomók tanulják a türelem szót, bizalom súlya tart meg mindkét felet. Kézben a határ, szelíd erő, parancs és kérés egy dallamon, a „most” kimondva szabadító, a „megállj” is fény a falakon. Maszk mögött őszinte arc ragyog, sebezhetőség nem gyengeség, szerepek közt az igaz hang szól, törvény a gondoskodó figyelés. S mikor a játék csendbe hajol, marad a kézfogás melege, két lélek tudja: amit kötöttünk,...
Rovat: Versek | Megjelent: 02. 12. 11:32 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Akoska123
Domina
Dominák nem kérdeznek, kijelölnek, súlyos a csend, mikor belépnek. Tekintetükben nincs alku, csak törvény, amit nem írtak le, de minden ideg ismer. Nem kell érintés, hogy fájjon, elég egy félrebillent fej. A szabály nem vita tárgya, a határ nem javaslat, hanem fal, amit ők húztak fel. Aki hajol, tudja miért hajol, aki marad, vállalja az árat. Itt nincs menekülés önmagad elől, csak csiszolás, törés, fegyelem, és az igazság csupasz hangja. Dominák nem kegyesek, hanem...
Rovat: Versek | Megjelent: 02. 01. 15:41 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Akoska123
Testi, lelki zsoltár:Szent fegyelem!
Térdem a padlón, a testem csak tárgy, Éget a hűség, s a vad, néma vágy. A póráz feszül, a karomon a szíj, Testem lekötve szabadulásáért vív. Suhannak a pálcák, a bőrömön kék folt, Korbács a magasban vígan táncolt. Csattan a szíj, és a hálám csak árad, Istenként imádom mit karod ráad. Forró a viasz, mint cseppfolyós kín, Megfagy a bőrömön, a bűneim romjain. A csodás kis tűk, apró, jeges ékek, mint méhek, Átszúrják,bőröm, húsom, vágya kreatív...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 29. 21:18 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Ribancfiu
Lábfétis
A léptek csendje bennem hullámzik, mint kagylóban őrzött, sós titok. Egy ív, egy sarok, finom rajzolat, melyet a fény türelmesen simogat. Nem szó, nem csók, csak figyelő áhítat, a mozdulat előtti lélegzet. Por és márvány egyszerre a bőr, térképek rajza, utak emléke. A talp árnyéka verset tanít, ritmust ver a padlón a vágy. Cipők sarkaiban történetek, napfény és eső közös nyoma. Nem birtoklás ez, inkább csoda, szemmel megérintett nyugalom. A lépések hídjai közt állok,...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 25. 15:24 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Akoska123
A labimádat felsőfoka
A lábimádat kezdete Minden szolga reménye A cipő koszos A szolga szorgos A nyelvemmel nyalom a cipőt Az Úrnőm pedig csak shoppingol Ha már tiszta a cipő Várom, hogy mi a következő . A cipőt levéve megjelenik a fehér zokni De előtte a cipőt kell még szagolni Majd a talpát maszírozni Az arcom utána belefúrni Majd ha engedélyt kapok Leveszem a zoknit a lábról Jön az igazi élvezet A talpat nyalom a nyelvemmel Miközben serényen nyalóka Szemem megakad egy ponton a talpon...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 21. 10:42 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Akoska123
Vágyakozás
Nem kötél szorít, csak a figyelem, mely rajtam nyugszik hangtalan. A tiltott érzés édes igen, s a vágy bennem már otthon van. Szavad nem hangos, mégis vezet, bennem felel rá a csend. Határ és bizalom összeér, s a lépés önként engedett. Tekinteted fog, mégis old, szabadságom benne él. A kontroll bennem lángot gyújt, s a láng feléd beszél. Engedésem lassan hajlik, szívverésem követi. Szabály és törés egyensúly, hol vágy a vágyat szereti. A hatalom itt gondoskodás,...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 14. 14:03 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Argonaut
Idenditásváltás a ketrec falai között
Az Átalakítás Rítusa ! Ahogy a láng ég, úgy formál a szél, Nem én irányítom, más keze mesél. Egy új élet kezdődik, ismeretlen út, Elhagyva régit, mindent, ami rút. Test és lélek átalakul, csiszolódik, Mint agyag a fazekas keze közt formálódik. Lassan bontakozik ki, ami rejtve volt, Aki voltam, az lassan a múltba holt. Egy új létforma, más nézőpont, Ahogy a szolga férfiasságból kivont. Engedelmesség és szolgálat a cél, Dom/Domina akaratából más legyél. Mögöttem a múlt,...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 14. 13:51 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Ribancfiu
A választott fegyelem
Nem lánc csörög, hanem a szándék feszül, két tekintet közt a tér meghajlik, szűkül. A rend nem kényszer, hanem választott törvény, hol az engedés a legerősebb örvény. Szavak helyett jelek írják az estét, finom fegyelem szabja meg a létezéstét. A csend tanít, a várakozás vezet, míg a bizalom szigorú formát ölt fel. Aki irányít, terhet is hord magán, mert felelősség minden mozdulatán. Aki követ, nem veszít önmagából, csak új arcát látja meg a határokból. S amikor véget ér...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 06. 11:17 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
kzs010203
Újév az Úrnőm lábánál
Új év kúszik be a csendbe, térdeimen idő pora. Szavakból építek oltárt, s rajta várok – használva. Én vagyok a versben a csend, a hajnal előtti igen, ki tudja: az Úrnő mosolya néha fájdalomból terem. Parancsod édesebb, mint bor, súlya alatt egyenes a hát, kín, mit adsz, nem seb, hanem jel: hogy látsz, hogy számítok rád. Ha fáj, az azért fáj jól, mert értelmet ad a helyemnek, mert örömöd bennem rezdül, s én epekedve viselem. Új év, új számvetés: nem kérek...
Rovat: Versek | Megjelent: 01. 04. 15:27 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
genicooper
A fegyelem hajnala.
Lobban a gyertya, a 2025-ös óév már fáradt, Bőrödre forró, hússzínű viasz árad. Kattan a zár, feszül az erényöv hidegen, Tested felett az uralom már nem idegen. Ahogy a gyertya fénye táncol a falon, A 2025-ös óév lassan búcsúzik mosolygón. Pezsgő durran, a poharak csendülnek fenn, Reményteli szívvel várjuk a holnapot, térdelve lent. Az asztalon ott áll egy üres pezsgősüveg, Sub popsit látva szemekben gyúlnak örömtüzek. Az elmúlt év emlékeit őrzi kéjes kín és nyögés, De jön...
Rovat: Versek | Megjelent: 2025. 12. 31. 14:52 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Ribancfiu
Karácsony Monte-Carlóban
Nem a lánc volt nehéz, hanem a döntés, hogy hagyom: lásd hol vagyok törékeny. A fények lent ünnepeltek, aranyba csomagolt hazugságok, miközben te nem kérdezted, mit adhatok — csak azt, mit merek elengedni. Alfa voltam, de előtted nem cím volt, hanem súly. És te nem vetted le rólam, csak megmutattad, hogyan hordjam máshogy. Az érintésed nem sietett, mint aki tudja: a kontroll nem kézben születik, hanem két lélegzet között. Karácsony volt. Nem imádkoztunk. Nem ígértünk....
Rovat: Versek | Megjelent: 2025. 12. 31. 14:49 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
BDSM sorokba öntve
Nem a fájdalom vezet, hanem a hit, hogy kezek közt biztonság lakik. A szó és a csend egymásba hajlik, ahol a határt közösen húzzuk meg. Bőrön futó jel nem fenyegetés, hanem figyelem, kimondott törődés. A szerep nem teher, inkább vállalás, mert ott a jel, ha meg kell állni. Erő és engedés lassú keringője, alapja a gondoskodás melege. Bőr, kötél, csat és suttogás, mind eszköz egy közös világhoz. Ez nem harc, hanem összehangolódás, ritmusát a bizalom...
Rovat: Versek | Megjelent: 2025. 12. 28. 22:09 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Argonaut
Karácsonyfa
Gyertya lángja azt suttogja, Úrnőd farkad megmarkolta. Ünnep van ma, de nem neked, Gazdád kegyét s vágyát lesed! Karácsonykor az a kegy, Ha pálca csattan tizenegy. Korbács szíja azt csattogja, Haszontalan vagy rabszolga! De ez most más lesz, mint a többi, Tested durva kín fogja gyötörni! Állj ide most én elém, Suhint szíjjal énfelém! Ott állok én nagy terpeszben, Kezem tarkón, tű mellemben! A tűre kicsi dísz is kerül, Tűröm mindezt én tétlenül. A tű után egy...
Bűnhődés
Szemlesütve állasz, Büntetésed kéred. Tudod, nem maradhat Válasz nélkül vétked. Bugyidat lehúzod, Megremeg a térded, Gyomrod görcsbe rándul, Fenekedet félted. Fekszel a térdemen. Ütemes csapások hatására hamar pirosodik hátsód. Sajog a tenyerem, Jöhet a hajkefe. Ideje, hogy újra találkozzál vele. Asztalra támaszkodsz, Nem kapva kegyelmet, Nadrágszíj csapása Tanít ma fegyelmet. Térdelsz a sarokban, Lángoló fenékkel, Köréd simul a csend, Mint kabát a...
Rovat: Versek | Megjelent: 2025. 12. 23. 22:55 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Welter
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.