BDSM Magazin (6/19)

Cikkek nyelve:
Cikkek idő szerint
2017. 07. (41)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (71)
2015. 12. (46)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (66)
2015. 08. (70)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (57)
2008. 12. (25)
2008. 11. (23)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)
Szűrés erre a kategóriára: Versek
Rendezés:


Lapok: 6/19
Rejtett énemhez
Mondd, ott vagy még bennem? Fel tudsz állni velem szembe? Kérlek mondd el hogyan működik a világ! Miért vannak azok a rettentő hibák? Minden kicsavarodott, az utad is elkanyarodott. Összetörve, lebénulva, kirekesztve, elnémulva. Ebben a beteges létben a lelkemet hiába védem. Értem nyúlik az üresség. Miért nem múlik ez a dühödt kép? Lélegzetemet visszatartva, tetteim visszahatnak. Az igazság már elérhetetlen, minden olyan remélhetetlen. Csak te láthatsz engem, tartottál már...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 18. 21:51 | Hozzászólások száma: 13 |
Vártalak
Bolyongtam csak mások világában Néztem, hogy élnek az emberek. Láttam szépet, éltem sok rosszat És raktam le mélyen a képeket. Gyakran eltévedtem, és senki nem volt Aki visszarántson, s a képzelet Elvitt messze, hol senki se járt még Olykor kívülről néztem az életet. Hangok súgták: Rossz az irány De nem érdekeltek mert tudtam azt Hogy Istennek bizony terve van velem, És elküldi nékem is a tavaszt Amiért eddig éltem, amit mindig vágytam Amit Te adhatsz csak meg...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 18. 13:53 | Hozzászólások száma: 2 | Jackson
Mesél az erdő
Ez aztán tényleg vaksötét Erdei faházban éjjel Csak enyémmel érzem bőrét Ahogy itt fekszik ledéren Kicsit remeg formás teste Bátran utat nyit kezemnek Tüzel öle, kemény keble Vágyakozón ring feneke Igen, ahogy megbeszéltük Először finoman kézzel Majd kemény dolgokra térünk Bekenem száját vérrel Ujjammal merem lyukából Megindult bő havibaját Ostorral verem pinától Végig hátát, csecsét, farát
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 | tamas123
Mi vagyunk
Szép vagy. Nézlek, látlak. Szemedben csak a bátrak által láttatott őszinteség Nem, nincs szürkeség, se annak árnyalatai. Fény van, és a fénynek játékai. Szép vagy. Nézlek, látlak. Most minden ízében áthat a vágy, hogy érinthesselek Nem, nincs büszkeség, se annak cáfolatai. Mi vagyunk, s kettőnknek játékai. Szép vagy. Nézlek, látlak. Itt vagy, többé nem várlak csupán birtokba veszlek Nem, nincs semmiség, se annak változatai. Te és én vagyunk, s elménknek gondolatai. Szép...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 10. 11:52 | Hozzászólások száma: 1 | Jackson
Ász-szeánsz
Vigyétek-vegyétek, akciós a szub lélek! A polcról csak lekapod, Alaposan megforgatod. Kosaradba beteszed, Dörzsölheted tenyered. Botor szub, hát mit gondoltál, Akciós vagy, és nem is szopnál? Te leszel a főfogás, Minek ide nyafogás, Urad majd benevel Ezt akartad, nesze, high level! Ja, hogy te érzel, nem számít, És az sem, hogy urad csak ámít, Póráz-nyakörv, kuss a jussod Szopás közben majd urad nevét fuldoklod. Hátadon műbőr korbács táncol Akciós "vót", urad ezzel...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 09. 18:12 | Hozzászólások száma: 2 |
Kötél alkotta kép
Erdő mélyén sétáló nimfa természet csodájában bízva keresi létének kiteljesedését, el nem tűnő lelkesedését. Bejárja a világot, mely birtoklását kívánod, kitárt szíveddel kínálod. Gyönyörű tóhoz érve megpillantott téged, eléd hozta a végzet. Rád tekintett félve, mindennél többet remélve. Gyengéden szólítód, törékeny szívét hódítod. Lehozod neki a csillagot, fénylő pillangót, mindent mit óhajtott. Aprót sóhajtva, múzsáddá fogadva kecsesen formálod, benne leled forrásod....
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Csörgetem láncaid
Csuklódra húzom fel kemény vas béklyód Látom rajtad, hogy büntetésed rég volt Nem férsz a bőrödbe, arcod szemtelen Minden mozdulatod olyan kelletlen Tudom ilyenkor mi kell neked nagyon Pucér segged végighúzzam a havon De ha éppen nyár van, és mégsem esne Úgy rögzítve legyél a mennyezetre Majd jövök addig élvezd ezt a dolgot Akkor megkapod majd a vágyott horgot Ha már itt tartunk pecázni is megyek Alattad főzöm meg a finom levest Ha jó leszel te is kapsz majd belőle Utána...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 | endre1
Az utolsó üzenetem
Az értékek apró pillanatai, mi megtölti a napjaid. A lélek mozzanatai, melyek megtanítanak lazítani. Az őszinte szavaid, mely ledönti falaid. Gondolkodtál már azon, miben hiszel vakon? A boldogság cseppjei, leszálló léggömbjei. A világok illatai, mely lelked iratai. Bánatod megállítója, boldogságod irányítója. Ha örömödet keresed, mond hol leled kegyedet? Az én forrásom mosolyoddá formálom. Szemeid ragyogása, lényem dadogása. Pimasz szavaid elűzik bajaim. Mondd hát...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 19. 12:44 | Hozzászólások száma: 4 |
Végtelen távolság
Árnyakkal teli város, mely a jövő hibáiból épült. Lelkek, melynek érzései elsötétült. Véremet ontja a múltból tartó jövő. Sötétség, mely fényből jövő. Ragyogás, melyet mindenki eltemet. Értékek, melyeket mindenki elvetett. Sírás, mely elérthet engem. Ragyogni vágyó lelkem. Becsben tartott jellem kalitkába zárva. Ott él mindenkibe körül járva. Elfeledve mindenkibe bezárva. Homályba veszendő árva. Utam az utadat keresztezte. Életed elbukott szerkezete. Ott él benned is a...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 09. 15:44 | Hozzászólások száma: 12 |
Luca széke
A műhelyben finom fűrészpor száll Tárd szét a combod, Te haszontalan lány Hoztad a pálcát, és nincs rajtad bugyi Szádból meg kilóg egy Túró Rudi Dörzsöld a pinádat satupad sarkába Milyen jó segge van én vörös babámnak De ne csak a haja, szőre legyen olyan Elverem mindenét suhogós botommal Nagyokat visít, kéjesen ráng a teste Gyönyörűen mutat így csíkosra verve Nézi ő is, bíz' elégedett a lelke Lába közé nyúl, le és föl csúszkál keze Nem hagyom annyiban, beverem neki Közben...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 | endre1
Meggyűrűzve
Kimondatlan, önző vágyakat csókolt életre az alázat. Esküről a hideg zárakat, bűnökkel feszíti gyalázat. Letagadott múlt véres hátán csimpaszkodik az itt és a most. A lopott pillanatok szárnyán, mámorban két veszett dög csahol. Rutin-csók, nyolctól négyig munka, hűlt leves, hol késik apuka? Műköröm, odaégett hurka, csak fejfájást színlel anyuka?! Kéj, s kín gerinc mentén versenyez, gátlástalanul nevel szajhát; célban élvezettel megsebez, maszk nélkül harapja az ajkát....
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
A tenger kincs
A végtelen tenger mélyén, bezárt létét énekelve egy szirén remélné élete értelmét. Hívja dalával párját, ki felszabadítja vágyát, mely szívébe rejtve él. Mond, te mit remélsz? Énekli bánatát, mely magányából fakad. Várja gyönyörének forrását, melyért cserébe adja alázatát. Törd hát össze az üvegkastélyt, mely fogva tartva magányát szolgáltatja. Mond, te adnál egy esélyt? Horizonton látja a hőst, mely magával rántja Testét uralva magának tudhatja....
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 04. 26. 05:06 | Hozzászólások száma: 6 |
Ó mondd...
Ó mondd, merre jársz? Rám miért nem találsz? Halvány gondolat vagy, mely ott kísért bennem. Egy apró vágy, mely elfedve rejtezik. Ó mondd, merre jársz? Engem miért nem látsz? Tiéd mindenem, testem legapróbb része, gondolataim végtelenje. Ó mondd, merre jársz? Mégis mire vársz? Kérlek vedd el mindenem, hogy újra alkotva több legyek. Ó mondd, megtalálsz? Testem birtoklására vágysz? Fogd meg a kezem, vigyél magaddal. Vezess az élet gyönyöre felé. Ó mondd, létezel?...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: 2015. 05. 12. 10:35 | Hozzászólások száma: 5 |
Hogyan hát!?
Nincsen Úrnőm, Nagyon fáj, Ki mondja meg, Hogyan hát!? Keres, keres izgatottan, Láza felmegy azon nyomban, Nézi, nézi hol járhat hát, Úrnőjéért térdelne már. Nincsen Úrnőm, Nagyon fáj, Ki mondja meg, Hogyan hát!? Subnak minden perce kár, Midőn Úrnőjétől távol jár, Erényöv farkát nem fedi, Rosszabb ez, mint amikor feszíti ki… Nincsen Úrnőm, Nagyon fáj, Ki mondja meg, Hogyan hát!? Álmatlan minden éjjele, Úrnőjétől riadna fel, Parancsa lenne minden álma, Vágyva...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Sublánykám
Kifeszítve,megalázva lábad közét csapja pálca Nedves pinád alig várja hogy a farkam felnyársalja. Térden állsz majd s hagyod magad Erős kezem jól megragad. Kemény dárdám szádba rakom és a torkod mélyéig lenyomom. Kerek segged fel tolod az égbe hogy azt is dughassam már végre. Szűk a lukad,forró,éhes telespriccelve oly édes. Ahogy adod magad nekem alázatosan,lelkesen.. tüzeled egyre jobban a vágyam. Kis sub lánykám-Reád vártam. Hercegnőm vagy és ribancom lelkes kurvám és...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Rossz kislány
Hiába nézel rám, ilyen ártatlanul. Tudod mit kap az, aki nem tanul. Szoknyát fel és hajolj az asztalra, De szádat egyszer se nyisd jajjra. Kezem lódul, te nagy levegőt veszel, egy csattanás, s te nem ellenkezel. Finoman pucsítasz, majd rám tekintesz, Szemed kéri "-Ugye még oda legyintesz?" -Kettő- számolok én, immár jó hangosan, S te az asztal szélébe markolsz gyorsan. Óh ami rajtad van, az a falatnyi kis tanga... Megszólal bennem az őrült vágy harangja. -Három.- látom, hogy...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Mi a helyes?
Nehéz kérdés, amin én most rágódom épp, S úgy érzem jogosan tették fel, némiképp. Jó az a szabály, amit csupán ő érte teszek meg? Jó-e, ami ezzel jár, ha az önálló nőből elveszek? Mert amit kérek, hogy feleljen meg nekem, Hogy legyen jobb, több, testben és lélekben. Azt akarom, hogy az emberek ódákat zengjenek, Ha rá néznek, ha velem van, ha engem ölelget. De a négy fal közt, a fülébe súghassam, -Vedd le minden göncöd, szépen lassan. A Ribancom vagy, tedd amit mondok, Az...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Porcelán babámnak
Hogyha szépen kéred, széttéplek, Darabjaidból egy húsvárat építek, Majd össze raklak, ahogy te kéred, Úgy hogy nem hullajtom ki egy csepp véredet sem, mert a te örömöd engem megrenget, nézd a kezem, hogy remeg mert veled élvezek. Csitt, ne szólj semmit s egy hangot se ejts, Fenekeden nyomot hagyok, el ne felejts! Én mondom meg, ha büntetés s te kéred, ha ajándék. Bár nem érdekel mit szólnak, ne tudják meg anyádék. A titok, mint emlék, ha esetleg elfelejtenéd, ott lappangjon benned...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Leszel a ribancom?
Álmaimban az erotika vissza integet, Durván letépem a kék kockás ingedet. Férfi vagy te, de nő a javában, Az én köcsögöm, női ruhában. Vetkőzz, hogy ne legyen rajtad semmi. Ha nem akarsz ruha nélkül haza menni. Nem vagy te senki, nem is kellesz másra, Hogy is lenne az ilyen, egy ember társa?! Gyere te szajha, tedd szépen a dolgod, Ha beindultál, majd valahogy megoldod. Jól seggbe raklak, ha eleget könyörögsz, De addig baszlak, míg keservesen nyögsz Majd szépen ott hagylak, s...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |
Romlásba taszítva
Az erő, amit én képviselek vele szemben, S libabőrös lesz, mikor vele remeg a testem Bőre mint a porcelán s teste oly törékeny Ó uram, igencsak nagy az én vétkem Angyal volt, de megkísértett s én ezért megrontottam. Vágyainak medrét, hangos sikolyban ki ontottam. Kezei ki kötve, ruháiból egy késsel ki bontottam Vétkeztem ó istenem, ugye hogy én megmondtam. Haraptam, nyaltam, kis híján fel faltam, azt kérte: MÉG! Karmoltam, finoman míg azt nem mondta hogy elég. Majd megkapta a...
Rovat: Versek | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0 |