Szűrés erre a kategóriára: Versek
Burns parafrázis
Ha térdelnél hideg kövön
kéj várna rád. Sok éjen át
gyönyörbe vetném testedet
hogy járjon át, öleljen át.
Reszketne bár apró szíved
féltékenyen, érzékenyen,
parancsszóm adna írt neki.
Csak add nekem! Oszd meg velem!
Ha látnám, tested hogy remeg
rémségesen, készségesen
kötéllel kötné két karom.
Erélyesen. Szemérmesen.
Ha volnék minden kéj ura
ez ég alatt, száz év alatt
osztozni benne édes társ
volnál magad, szép tenmagad.
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 13. 13:24 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
Furcsa köd
Nehéz délután volt
Furcsa köd ereszkedett rám
S csapongó gondolataim jelölték
A vad, perverz utat
Feleslegesek most a szavak
Mikor kezem s a szigor alatt
Kötözötten, szenvedő
Testek vonaglanak
Elönt a tűz, kétségeim nincsenek
Mit, hogyan kell tennem
Legbensőm tudja az igazat
S vezet szabadon, most éppen
A mellei alatt
Köröz a pálca, s halk szuszogás
Jelzi a kéjt,
Melyet a vadság ösztökélt
Azt mondják őrület
Bolondság ez az út
Természettől eltérő
Betegesen rút...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 01. 12:45 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Reggel
Lassan ébredezem fel álmomból,
nem emlékszem semmire az éjszakámból.
Ágyamon meztelenül fekszem,
végre megnyugodott a lelkem.
Már nem dúl háború idebenn,
ez az érzés még idegen,
béke van és csend,
a hiányod már halkabban cseng.
Rád gondolok minden percben,
várom, hogy lássam magam a szemedben,
hogy érezzem a kezem a kezedbe,
a fájdalmat,ahogy belemar a testembe.
Kiolvasnám az ébredő nap sugaraiból,
vajon mikor láthatlak újból?
Tudom, mosolyogsz majd még rám,
alig...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 25. 10:14 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Öt pajzán limerick
I.
Borbála így sóhajt: De rémes!
Nem kell nekem rózsa, se krémes.
Szívemhez a kilincs
egyedül a bilincs.
Nem baj, ha rózsaszín prémes.
II.
Volt egy lány, úgy hívták: Evetke.
Nagy bátran combközti kehelybe
rejtett el vibrátort,
egy dildót még rátolt.
Légyottra így indult nevetve. -
III.
Szemből a pasi ha érkezett,
Pannika zárt combbal fékezett.
- Meglehet, banális,
nekem az anális
csak az, mi egyedül élvezet.
IV.
Egy dáma növesztett bozontot....
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 25. 10:13 | Utolsó hozzászólás: 2021. 03. 10. 20:12 | Hozzászólások: 1
|
Hibernált
Elmaradt találka
- Üdv néked, tiltott tartomány!
Határod, ím megint
átlépve rám egy halovány
reménysugár kacsint.
- Üdv néked bíbor hajnalom,
ki most szülsz új napot.
Szívemnek újabb alkalom
érezni: elhagyott.
- Vad vágyam lásd, csak egyre űz
és visz két fürge láb.
Fellelni egyre hajt a tűz
személyed s szűk szobád.
- Rőt rozsda nő ajtóm vasán,
mit olaj nem kezel,
mert hallanom kell biztosan,
mikor megérkezel.
- Már látni éhezi szemem
hogy halvány testedet
borítja...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 15. 23:30 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
Sub
Sub
Combjaid reszkető oszlopán billegő
sápatag alakod reszket.
Tétován merengő, szubmisszív keringő
repíti törékeny tested.
Zafírja szikrázó, könnyfátylas szemednek
megadás kéjébe réved.
Esdve kér és remél. Őrjítőn eretnek
gyönyörök mámorát éled.
Bőrödnek hófehér bársonyán cinóber
írások. Vöröslő rúnák.
Tagjaid szoborszép pózokba a kender
megsodort rostjai vonják.
Míg pihegő tested a pézsma és ámbra
bódító illatát ontja,
gyönyöröd homlokod gyöngyöző...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 07. 15:54 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
Dominus
Dacos vállaid borító köpenyed
komor kárpitját gazdagon szövik át
angyali arcokra kristály-könnyeket
kímélet nélkül bűvölő imák.
Ajkaidról serényen ugranak
kaffogó hordái ádáz vérebeknek -
parancsszavak. Épp nyomukba’ csak
alázat bódító bimbói teremnek.
Pálcát könnyedén forgató két karod
mozdul, a levegő sziszegve éled.
Mélyről felzengő óhajok, sóhajok
dalolnak gyönyörről mesélő regéket.
Regulák határit megvető-elvető rebellis vagy.
Büszke. Szép.
Te vagy csak, ki tudod:...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 02. 23:36 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
De jó volna
De jó volna itt heverni
lábad előtt és viselni
erényöved, hideg láncod,
s érezni, ahogy korbácsod
bőrömön jár egy vad táncot.
De jó volna kikötözve,
dildóval a fenekembe,
húgycsövembe a katéter,
könyörtelen,rideg kézzel
tűket szúrnál át herémen.
De jó volna csipesz és drót
rajtam, s nálad a kapcsoló.
Az áramtól megremegve
rándulna az izmom görcsbe,
ájultan zuhannék földre.
De jó volna, ha a kényszer
a fájdalom gyönyörével
nálad végre rám találna,
majd...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 04. 10. 21:03 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Kellemes Erőszak
Nem akarod? Dehogynem!
Csak nem vallod be előttem!
Lehet kicsit félsz tőlem,
De nem elég, ha nem "lőttem"!
Félsz, aztán támadsz
Az izgalom eláraszt!
Nem érlek utol, elfáradsz
Lábad remeg...nem támaszt.
Te menekülsz, én beérlek
Csak megteszem, semmire nem kérlek
Benned helyet nem bérlek
Csak elveszem, ez csak érdek.
Ha nem hagyod, az felhúz
A földön fekve elnyúlsz
Titkon akarod, hogy elkapjalak
Akarod, hogy erőszakoljalak!
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 04. 06. 22:29 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Kellesz nekem
Kellesz nekem
Kérlek érezd
Kell, hogy láss és kell hogy mérgezz!
Drog kell legyél, mi bennem remeg
Aranylövés, kellesz nekem!
Légy halálom
Mely újra teremt
Ne nézz hátra
Csak fogd a kezem.
Szemed csukva, lábad remeg
Gyere velem,
Kellesz nekem!
Egy pillanat mely örök marad
S utánna már nem vagy szabad
Szabadság a rabság része
Kell csókod, kell az ízed
Mélybe löklek, szárnyad leszek
Égig viszlek.
Repulj velem!
Érted már, hogy kellesz nekem?!
Mintha látnám, s veled...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 03. 28. 00:08 | Utolsó hozzászólás: 2020. 03. 28. 22:39 | Hozzászólások: 1
|
Törölt felhasználó
Fenekelés
Eljött ismét a pillanat,
Csengő ring, ajtó nyit
Huncut mosolyod akár a vadat
Űző vadászt, azonnal megszólít.
Puszi, ölelés, be a szobába.
A boldogság eszközei prezentálva,
Köntösöd alatt popsid várja,
Az élményt melynek nincs párja.
Lomha percek, fürge órák,
Vágyak és nyögések egymást,
Váltva követik és súgják:
"Már most várom a folytatást."
Ha te nem vagy, talán én sem
Létezem. Amit kapok tőled,
Becsülöm és áldom. Tényleg...!
Vágyainkat szép élményekké szőtted.
Múzsa...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 03. 08. 20:57 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Ketten, egyedül
Ketten, egyedül,
Két dobbanás egy szívben,
Ketten egy testben,
Ki a világ elől menekül.
Én vagyok a rossz, s Te oly jó vagy hozzám.
Sötét utak, a fájdalom körülölel,
Láncok se tartanak vissza,
Én vagyok, ki érted a fájdalom kelyhét kiissza.
Te vagy a Hold, vezetsz s világítasz ha sötétre útra térek.
Csak meletted érzem, hogy élek.
S ha a magányosság fogva tart,
Te vagy, ki felszabadítasz s erősen a karjaiba tart.
Egyedül te értesz meg, s lelked felemel.
Ha meletted vagyok...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 02. 08. 21:58 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Szolgálj
Térdre te szolga,
A kényeztetés a szolga dolga.
Ne nézz rám, csak nyalj,
S a seggemet ki ne hagyd.
Kezemben bőröv,
Rajtad péniszgyűrű s erényöv,
Bugyim a szádban,
Ilyen a szolga ruhában.
Ne élvezz, csak nyalj,
Ha merevedésed látom,
A gyömbért seggedbe vágom,
S a szádat egy dildóval meghágom.
Addig korbácsollak,
Míg gyémánttá csiszollak.
Szeretettel de szigorral nevellek,
Hogy Úrnőd legyek.
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 01. 23. 19:56 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
GARANCIA
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy bolt,
ahol korbács, pálca párja és rabszolga volt.
Arra jár a fényes páva, világ legszebb dominája,
rabszolgának mi az ára, fiatalon kigyúrkálva,
jóképűen, szexisen, hogyha tetszik, elviszem.
Vette, vitte s néhány nap:”-semmire sem jó e rab!
Hiába a sok izom: sírdogál, ha kínozom!
Csókra nyújtom lábamat: foga koccan, megharap!
Szexi szerkóm felveszem: meg se lát a bamba szem.
Korbácsom, ha emelem, máris jajgat: kegyelem!”
Világ...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 01. 19. 17:16 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Bilincsben
Azt hiszi ha kattan a kezén,
Ő lesz a szolga.
Nem érti, hogy én
S nem Ő akarta!
Szégyelli magát,
mert nálam az erő,
Követi urát,
Még nem érti Ő!
Szenvedése kéjt hoz,
Sírása örömöt.
Én-képe oly torz
Mint semmi a tükör mögött.
S bár az Ő kezén kattan,
A szolgáló kezen
Megérti lassan,
ÉN vagyok bilincsben!
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 01. 05. 22:22 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Szerelem?
Sötétségből jöttem, Én vagyok az eredet,
A lázadó, ki kitörli a nevedet.
A láncok sem tartanak vissza,
Mesterem a vérem issza.
Itt vagyok, ahol a szél zúg és a Nap nevet,
Ahol az oroszlan engem latva remeg;
Te is felfigyelsz, ha hallod a nevem,
Térdre kényszerülsz te is, ha megtámad a szerelem.
Lassú léptek, hosszú percek
Sok arc s kevés lélek,
Számban pecek
Sok kéz, darabokra tépnek.
Ostor suhogás s gyertyafény,
közeledik egy titokzatos lény,
Rántsd le a leplet,
Te vagy...
Rovat: Versek | Megjelent: 2019. 12. 06. 11:40 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Te vagy
Az ég fátyolként bomlik ránk,
Ahogy meztelen tested ölelem át.
Eltakar a mélység, sötétség a szívünkön hatol át,
S pajzsként összeforrad a szánk.
Sivár a tály,
Ez az ölelés oly jó, oly lágy
Kezed magmaként éget,
Te vagy a kezdet s a végzet.
Ha te vagy a kötél, én a vándormadár,
Ha te vagy a vulkán, én a hurrikán,
Én a hercegnő, s te a vár
Érted ledobtam glóriám.
A sok fájó seb, beforratlan heg,
Szívbe kalapált szeg,
Mind élvezem mert tőled ered;
Te vagy, ki e ködbe...
Rovat: Versek | Megjelent: 2019. 11. 14. 23:25 | Utolsó hozzászólás: 2019. 11. 17. 22:27 | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Színjáték
Zöldfülűként érkeztem,
Sok irigy sárgult előttem.
S te vörösre színezted a fenekem,
Mikor lesz újra hófehér meletted?
Melleim hópehelyként bomlanak tenyereidbe,
Lassan leereszkedek térdeimre,
Melettem vagy s oly távol,
Mint az őszi szellő, a nyár hárfájától.
Ostorok színes sora,
Halk nevetés moraja
Töri meg a csendet,
Fémbilincsek zörejébe hallom nevedet.
Zöld nádpálca, sárga bilincs, vörös nyomok.
Lábnyomom elmossodik
lelked hullámjai, akár a homok.
Az óceán bugyraiba...
Rovat: Versek | Megjelent: 2019. 10. 31. 08:52 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
El nem múló vágy...
Sötét pincében
derengő fény
léptek kopognak
sikolyok rebbennek
Ostor pattogás
visszhangzik.
Bilincs zára
kattan, kötelek
feszülnek...
Nyomok nem múló
sajgó lüktetése ég
mégis kell kell még több
feszül a levegőben...
nem engedő sóhajtás
és jaj szó váltja egymást
hiába a sajgó fájdalom,
amit a test érez az agy pedig kíván...
Rovat: Versek | Megjelent:
2019. 10. 24. 14:15 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
csicska37
Kotta
Latex ruha s viasz a levegőben,
Itt ülünk, körben
Parancsra várva, készenlétben,
Sötétségben, s te a fényben.
Mi jöttünk, te nem kérted,
Lelkem kottáját csak te érted.
S elveszett szimfónia, ez a románc
S gitárom pengetője a lánc.
A violonkulcs a miniszoknya
A dallam az ostor hangja.
A bilincszörej a ritmus,
A bdsm ragályos, mint egy vírus.
Itt ülünk,
A dallam, a ritmus, a kotta
S te vagy a lelkem pengetője,
Szívem a gitár és te, a Szeretője.
Rovat: Versek | Megjelent: 2019. 10. 10. 09:19 | Utolsó hozzászólás: 2019. 10. 16. 14:06 | Hozzászólások: 2
|
Törölt felhasználó