Trófea
Átöleltem a fát, lehúnyt szemmel álltam ott, várva hogy közelebb lépjen. Nem lépett persze. Hallottam, hogy valamit motoz a közelben, de nem szólalt meg. A csuklóimat a fa túloldalán összetettem szorosan, mintegy felhívásul, hogy kösse már meg őket. Nem kötötte, én meg nem engedtem el a mozdulatot. Gally reccsent közben, így addig tornáztam az ágyékommal a fa törzsén, míg felszaladt a szoknyám a derekamig, felkínálva a hátsómat, hogy kezdjen már vele valamit.
Elszégyelltem magam, milyen egy...