Fordított sorok 1
Ismét zötykölődök hazafelé Tőled....
Friss emlékek... Fáj, sajog fenekem, de ez kellemes emlékeztető 😊 És ameddig tudok ülni a fenekemen, addig nincs "gond", nem igaz? 😊
Milyen jó volt a karjaid közt feküdni, szorosan-lehetett volna szorosabb-hozzád bújva, kezed melleim simogatja, beszélgetünk...jó, leginkább én csacsogok :D
Nem tehetek róla, valahogy nem akarok aludni. Húznám az időt, és szeretek veled beszélgetni, ám most talán túl sokat is csacsogok, te már aludnál, így hát...