Szabadon
Szabadon
Szkafander nélkül lépek ki az éterbe,
Csupaszon, egészen levetkőzve.
Ellobanó, égő anyag csak itt vagyok-
Föld, földem, egy marok...
Ez a talpalattnyi karzatom.
Rajta állok, ez a helyem.
Magból lett, elvirágzó lényem
Meghatározó mérlege.
Szellő fú át olykor,
Ha tárom felé karom,
Majd suttogva távozik.
Lágy rítusai belém ívódva
Szabályozzák szívem ritmusait.
Dobbanássá lesznek, lüktetéssé,
Testem érzékeny részében hagyva
Az éltető anyagot.
Fellélegzem...