DOM/SUB - Dominancia / Alárendeltség

BDSM Fórum » DOM/SUB - Dominancia / Alárendeltség

#57457 | 09. 07. 17:00
Szerintem az a szubmisszivitas amikor általánosan tudja valaki magáról hogy a dominanciában alul van, alapvetően, meg főleg nyilván a szexualis orientácionak megfelelően. Semmilyen szereprol nincs szó, egyszerűen csak aki szubmissziv az gyengébb annál aki dominansabb, és ezt érzik, tudják mindketten. De persze csak ha meg van hozzá a kellő "intelligencia".
#57411 | 09. 03. 11:47
mert szamodra mi? erdekelne reszletesebben! leirod?
#57410 | 09. 03. 11:46
sztem ez nagyon sztereotipia
#57409 | 09. 03. 11:43
Az az alapveto baj h igazabol sztem a tobb ev alatt egy kezemen meg tudom szamolni hany valodi kemeny dom volt aki ertette a dolgat es nem csak a kemeny szexet akarta. ugyanez igaz a subokra is a szajuk nagy de aztan ket pofon utan elsirjak magukat es mar konyorogonek h vege legyen. mindket oldalon keves a komoly jatekos csak az eloadasmod tokeletes kezdetben. 6 ev alatt osszesen 4 et mondanek akik tenylegesen ertettek a dolgukat nem volt ott kerdes mert a talalkozo lebeszelese utan max fel perc volt es megmutatta hol a helyem. de ehhez olyan szemelyiseg kell eleve aki tipikusan a hetkoznapokban is brutalisan dominans es altalaban meg a szavaival is lealaz mindenkit secperc alatt.
a legnagyobb vicc h en teljesen sub letemre legtobbszor dom lehetnek annyira puhanyka domokkal hozott mar ossze a sors. van 1-2 tenyleg kemeny srac miattuk erdemes elni :) de 99% ban nagyon gaz sztem.

sajnos azt tapasztaltam h legtobben meg a sextol se tudjak elvalasztani a sub-dom kapcsolatot nemhogy komolyak legyenek. erdekes
#57401 | 09. 02. 16:54
Ez igaz, csak ahogy írtam is, onnantól kezdve, hogy bilincsben áll előttem meztelenül, beszélhet, amit akar. De rögtön hozzáteszem: a sub ezt élvezi. Ez a nagy különbség. Persze ellenkezik, esetleg ott hirtelen szégyenkezik, megalázkódik, kínlódik, de élvezi. Akkor miről beszélünk? Max arról, hogy jó emberismerőnek kell lenni. Más kérdés nincs.
Az alapból nem volt sub -ot úgy értettem, hogy elég sok olyan van, akinek még belépés előtt, ill. egyáltalán a mindennapos életben elég nagy arca van, és nyilván ezt a másik oldalát nem igazán ismerik. Olykor meg kell küzdeni a megtöréssel, de ez is csak az álca miatt van. Ha megtörik, lehull az álarc.
Egy tény: nem szoktam finomkodni, de nem volt még utólagos panasz.
A határok átlépése egy nagyon izgalmas terület, sokan pl kifejezetten elvárják, hogy lépje át az ember a határokat, nyilván az előre lebeszélt és ésszerű minimális korlátok megtartásával.
#57400 | 09. 02. 16:27
nem tudom neked milyen kapcsolataid vannak, voltak. Amit írsz az egy mazonak kéj nem megalázás. Olyan meg hogy alapból nem volt sub nincs is szerintem mert ezt már eldönti méga tali elött. hogy mit és hogyan akar és neked meg itt van a határ. ha ezt átléped az már nem itt tárgyalt kategoria. Úgy szokták kezdeni: vádlott álljon fel.
#57398 | 09. 02. 15:17
"hát ha csak igy akkarata elenére le lehet nulazni valakit...
hát az elég nagy probléma..
nem hiném hogy van ilyen sub.."

Pedig van, és hidd el, nem is kevés.
Nagy öröm átélni, ahogy ellenkezik, egész sokáig nem is lehet betörni, majd mindketten érezzük a pillanatot, amikor megtörik. Onnantól kezdve minden mindegy. Többet egy szót nem mer ellenkezni. Isteni érzés ez főleg egy olyan hímnél, aki alapból nem (volt?) sub, és nem adja magát, de meztelenül megbilincselve csak idő kérdése, hogy sikerül nullára vinni az egóját. Na ez az a pillanat, ami fenomenális, megfizethetetlen érzés!
Belépett arcoskodó, öntudatos Valakiként, és elment síró, vörörse pofozott és porig alázott senkiháziként. Rommá zúzva minden létező tartását. Az is lehet, hogy hazafele már ő tartja az arcát pofonért :D
Persze aki ezt nem élte át, nem érti. De ne feledjük! Ez nagy törés egy magas önértékeléssel rendelkező hímnek akkor és ott. De pár hét kérdése és ismét jelentkezik kezelésre, megint hiányzik neki a nullára zúzás. Akkor miért ne élvezné?
A gyerekkorát egyiknek se kutattam soha, nem is érdekelt. De mint jelenség, létezik. És végül is ez a lényeg.
#56975 | 08. 03. 16:35
A primitív nőgyulolo kommentre nem kívánok reagálni, egyszerűen úgy hülyeség ahogy van, sok dominans csaj/nő van, hajajj már hogyne lennének
#56899 | 07. 31. 17:10
Igen, a köztudatban leginkább az számít gyerekkori bántalmazásnak, ha egy gyereket fizikailag , szexuálisan bántalmaznak. De van ennek egy sokkal alattomosabb, láthatatlan formája, a lelki bántalmazás. Amikor a gyerek nem kapja meg a biztonságot, a szeretetet viszont feltételekhez kötve kapja meg. Vagy ha csak egy eszköz arra , hogy a szülei álmait , vágyait megvalósítsa. Ez a veszélyesebb, mert még talán felnőttkorában sem tudatosul benne, hogy valami nem volt rendben. Elfogadja, hogy ez a természetes, és viszi tovább a szülőktől kapott mintát. Soha nem fog tudni szeretni senkit vagy normális életet élni. Azoknak van esélyük akikben valahogy tudatosul, hogy valami nagyon nem volt rendben, de nem velük volt a gond, hanem a szüleikkel és nem azt a modellt akarják folytatni. Ők és akik úgymond normális környezetben nőttek fel, nekik van esélyük jó irányban tartani az életüket. Viszont mindannyian különböző személyiségek vagyunk. Kinek milyen az érzelmi élete vagy szexuális igénye, az egyéni. Nincs ezzel semmi baj. Amíg másnak nem akar ártani..
#56897 | 07. 31. 16:38
És még annyi, a gyerekkori élményekhez:

A gyerekkori bántalmazás szerintem ezerféle módon jön, jöhet ki, a szexuális bántalmazás nyilván torkollhat abba, hogy az áldozatból elkövető lesz (torkollik is). De ez szélsőséges eset, és a kiindulási alap eleve nem az, hogy az áldozat anno élvezte volna - tehát ő később sem élvezetet akar adni.

Nekem soha, semmilyen szexuális bántalmazás nem volt gyerekkoromban, a legdurvább fizikai "erőszak" annyi volt, hogy mondjuk kamaszkoromig bezárólag elcsattant pár pofon. Nem volt igazi agresszió, szándékos alázás-gyalázás, tervezett (vagy tervezetlen) elnyomás, semmiféle rossz emlékem nincs ezen a téren. Ehhez képest az első szexuális gondolatom már kissé erőszakos volt, és még csak azt se tudtam, hogy azzal bármi gond lenne. Izgatott, jó volt rá masztizni, nem hozott elő semmilyen juj-emléket. Ma sem teszi. Ha azon múlna a szexuális irányultságom és igényeim, hogy milyen erotikus benyomásokat szereztem életem első 16 évében, akkor szerintem máig a klasszikus misszionárius póz okozná a legnagyobb élvezetet a számomra :)
#56896 | 07. 31. 16:32
Alda, annyira jó, hogy leírtad ezeket :)

Amikor olvastam a korábbi kommenteket, az járt az eszemben, hogy akkor én vagyok rosszul huzalozva? Imádom a szexben a kisebb "bántást" is, ha csak a fenekemre csap a párom, de kipróbáltam és élveztem / izgatott az alázás, kényszerítés, stb.
DE (nagyon nagy "de") a hétköznapi életben (sőt, a szexben sem!) képtelen lennék felnézni egy férfira (vagy nőre), akinek az az élete, abból áll a személyisége, hogy élvezi, ha szétnyomorítja a másik egóját, önbizalmát, énképét. Nagyon kevés olyan embert ismertem, aki ilyen volt, de egy biztos: semmi tiszteletreméltó nem volt bennük, semmi olyan, ami miatt fel lehetett rájuk nézni.

Átadni a korbácsot annak, aki eleve semmibe vesz, akinek csak egy (újabb) tönkreteendő áldozat vagyok? Soha.
Átadni annak, akiben bízok, akivel ha beszélgetek, vitázok, együtt vagyok, akit kedvelek, akinek a stílusa, jelleme, intelligenciája, személyisége (esetleg: külseje, tekintete, illata? :))) ) megfog? Ojjé.
#56893 | 07. 31. 14:55
Mivel jó ideje a gyermekkori bántalmazással és annak felnőttkori hatásaival foglalkozom, cáfolnám , hogy aki bántalmazott gyerek volt, annak felnőttkorában alárendelt hajlamai lennének. Persze mindig , mindenhol vannak kivételek. A bántalmazott gyerek a szégyent éli meg, ezt viszi át a felnőttkorra. Csakhogy a szégyennel nem lehet együtt élni. A legtöbben ezt elnyomják és kialakítanak egy álarcot maguk körül. Egy hamis személyiséget. Ezek a kívülállók részére, egy határozott, magabiztos, domináló egyénnek tűnnek. Persze mélyen megvannak a gyerekkori sérülések. Legtöbb esetben rengeteg hazugságot és manipulációt vetnek be. Ez mind nagyon messze esik a BDSM-től. Ők áldozatokra vadásznak. Lehet az házasság , partnerkapcsolat, nekik olyan egyének kellenek , akiből energiát nyerhetnek. És milyen áron? Hogy a másikat teljesen lerombolják. Hogy az elveszítse az őszes önbizalmát, önértékelését. A megalázás itt nagyon gyenge kifejezés.Ez totális degradálás. És ha a másikból már teljes zombit csinált, nem tud már tőle kapni semmit, eldobja, mint egy használt zsebkendőt és jöhet a következő, aki még tele van energiával és van mit lerombolni. Dominancia, hatalom és kontrolmánia. Nekem ezért szól a vészcsengő, mikor azt látom, hogy néhány Dom pontosan erről ír. Hogy a subnak semmiféle saját akarata nem lehet, az egóját le kell zúzni. Akkor mondható, hogy ők csak tárgyiasítanak és nem veszik emberszámba a subot? Én úgy gondolom, normális esetben a sub ad, nem elvenni kell tőle. És nem erőszakkal kell elérni , hogy adjon, hanem hogy az ő részére is élvezet legyen. Szóval bennem itt már felmerül a kérdés, hogy néhány úgymond kemény kezű Dom nem csak ezt a fajta személyiségzavart akarja a BDSM mögé rejteni? És vissza a gyerekkorhoz. Lehet az anyákat okolni. De annak akkor családként kellett volna funkcionálni. Az apa szerepéről miért nem beszélsz? Aki esetleg egy alkoholista volt vagy ütötte- verte azt az anyát. Nincs mindig lehetőség azonnal kiszállni egy ilyen házasságból.De persze az ő hibája, ha ilyen körülmények között nem tudott igazi kiegyensúlyozott, jó anya lenni. Nézzél utána. Még mindig a férfiak vannak sokkal nagyobb számban bántalmazóként. Akkor kinek is a hibája, ha valakinek gyerekkorában elcseszik az életét?
#56823 | 07. 26. 23:21
Kiegeszitenem a sub apakeppel is ebben a helyzetben amirol irtal.
#56669 | 07. 22. 23:28
sub fag: szerintem alapvetően a férfiak született dominánsak a nők pedig alárendeltek. Fent és lent így egészíti ki egymást.
A felnőttkori viselkedés alapvetően a gyerekkorból ered. Akiket megaláznak, bántalmaznak, erőszakolnak, azok áldozatként alulra kerülnek, és alárendelt hajlamaik alakulnak ki. "Gyerekkori hipnózisok". Erről pedig a legtöbbször a férfigyűlölő, domináns szerepet játszó, nőietlen anyák tehetnek, mert azok határozzák meg a felnőttkort leginkább meghatározó csecsemőkort és kora gyerekkort. Szóval a kurvák ha tehetik, elbasszák az ember életét. Ezért kell őket leigázni, hogy ezt ne tehessék meg. Azok a férfiak, akik nem dominánsak a nőkkel szemben, azok szolgának lettek nevelve, azok a dominák áldozatai.
#55969 | 06. 16. 09:42
Ezek olyan kérdések, amire senki nem fogja tudni a választ. Ahogy a szexualitás, úgy az ehhez kapcsolódó domináns vagy szubmisszív vágyak is ösztönösek. Az, hogy kinél melyik oldal az erősebb, szerintem az esetek többségében az adott ember személyiségével, alap természetével is összefüggnek. Én legalábbis hasonlóképpen dominánsként működőm a hétköznapokban szextől/bdsm-től függetlenül is.
#55632 | 05. 26. 15:26
Jó ideje szünetel ez a topic, pedig ha valami, akkor ez a legesszenciálisabb része szerintem a bdsm nek, sőt, talán még a pszichológiának is vagy legalábbis az egyik legfontosabb "eleme".

Persze itt az oldalon meg általában az emberek sokan nem érzékelnek sokat a dominancia "világából" vagy valamilyen fétis temakorben mozognak ami szexuális kielégülést hoz nekik.

Ami engem foglalkoztat régóta az a "dominancia hierarchiában" elfoglalt hely. Miért domináns valaki vagy miért pont az ellenkezője, hogy szubmissziv?

Genetika? Gyermekkori hipnózisok függvénye? A tudatalatti védekezése az emberi kapcsolatoktol egy régebbi trauma okán?

Miért pont szubmissziv valaki és miert pont domináns?

Én ezekre a kérdésekre keresem a választ asszem. Jó lenne valami értelmes diskurzust létrehozni ami oda vissza hasznos mindenkinek.

Nem szerepjátékokra meg hasonlókra gondolok természetesen. Az egy teljesen más világ, az tényleg nem a valóság, az egy kreált dolog.
#54201 | 03. 03. 10:15
látod ez az amit nem értek:
"Megkerdezhetem hogy te próbáltál vagy probalsz kuzdeni a szubmisszivitasod ellen?"

figyelj, ha van egy kellően domináns srác, akkor aztán küzdhetsz, olyan magasról tesz rá. elég hamar el tudja feledtetni h legyenek önálló vágyaid, szal egyszerűen nem kérdés az h küzdesz vagy sem, mert mindenképp nulla leszel.
na tényleg írj aztán ennyi.
#54200 | 03. 03. 10:12
értem, hát nehéz tudom, de azért hidd el, én is így volta,az elején, aztán meg egyre jobban betaláltak a brutálisan kegyetlen dom srácok. sőt, sokszor már magam se hittem, amit művelt, azaz ha nem velem történik meg, tényleg azt hiszem, h hazudik.
úgyhogy ritka tényleg, de van !!

oké írj levelet aztán felőlem beszélhetünk!
#54046 | 02. 21. 23:08
en probalok a mai napig, de amugy jo lenne privátban chatelni, sztem mi azert tudnank talán, romeon fent vagy?
#54045 | 02. 21. 22:45
:((( szomorú olvasni
de legalább te egy normális értelmes szubmissziv srác vagy, nem egyszer próbáltam már értelmesen beszélni erről egy sorstarssal, de meglepő modon 10 bol 9 legalább olyan srac akinek vmi szub hajlama nyilvan van, de inkább csak amolyan fétisek megélésrol van szo es igy gyakorlatilag nem tudok beszélni velük semmiről, mert hogy nem is sorstars mert nem is tudja mi az a szubmisszivitas
#54025 | 02. 21. 08:47
Régebben nagyon próbáltam, aztán volt egy időszak, amikor fokozatosan szoktam bele az egész helyzetbe, de persze ehhez kellett olyan DOM srác is, aki megfelelően kegyetlenül tett magasról arra, h mit akarok és mit nem.
Aztán meg most egy olyan időszak van, h még mindig akadnak kikészülések, de azért egyre jobban tűnik el az egó ...
Ösztönösen kűzdök sokszor, igen, de aztán általában rájövök, h hiába. De hát ehhez kell még pár nagy gyalázat, és sztem elérem a nulla szintet.-

Miért? Te?
#53996 | 02. 17. 21:07
TOKONRUGAS
Megkerdezhetem hogy te próbáltál vagy probalsz kuzdeni a szubmisszivitasod ellen?
#53993 | 02. 17. 19:12
EZ IS A lényeg, nem? hogy ne legyen választás ... ha a subnak van akarata, akkor az annyira mégse sub. na meg egy igazi dom két egyformával elintézi, h netán mégis igen lesz abból a nemből. most nem?
#50420 | 2019. 08. 11. 14:35
...amit még fontosnak tartok.
Amit a gazdám parancsol, nem mindig korbáccsal éri el, hogy tegyem.
Úgy szoktatott és nevel, hogy a korbács egyébként is jár, csak úgy.
Nem tudom ezt elmagyarázni...
De nem is gondolok arra, hogy nem teszek meg valamit.
Nem azért, mert meg lennék büntetve.
Arra mindig van valami indok egyébként is.
#50419 | 2019. 08. 11. 13:37
...ebben is szerencsés vagyok.
Van olyan, amit nem igazán akarok.
De nincs választásom.
Folyamatosan új kihívások jöttek eddig.
Ami utólag, mindig jó érzés...
#50418 | 2019. 08. 11. 13:14
50380
értem, de szal sztem épp az a lényeg h azt a bizonyos határt átlépjék. ha határon belül mozognak, sose lesz betörve és feltétel nélkül alárendelve.
és bizony ismerek ilyet nem egyet, aki kifejezetten elvárja h a dom túlmenjen minden határon, és egy valódi lelki xar legyen.

de ahány ember, annyi féle ... szal igazából nem vitatéma, max csak érdekesség.
#50407 | 2019. 08. 10. 11:03
Valószínűleg igazad van.
Nem ilyen esetről van szó.
Tényleg szerencsés vagyok.
...és igaz, hogy nincs kívánságlista, hogy nekem, mi volna jó, de gyakorlatilag nem lenne mit kívánnom, mert sokféle eszközzel vagyok nevelve, fegyelmezve, büntetve és lelkileg is kapok...
#50406 | 2019. 08. 10. 10:27
ezt nagyon jó olvasni, sokan szeretnének a helyedben lenni, de szerintem a tagtárs nem ilyen ideális helyzetre gondolt.
#50405 | 2019. 08. 10. 10:23
Én, életvitelszerűen vagyok Sub-Mazo szolgája gazdámnak.
Kegyes Dominámat imádom.
Néha, egy Úrnővel használnak ketten, de a gazdám, a Kegyes Dominám.
Nem anyagias...
Ajándékot, azért adok néha, mert hálás vagyok neki.
Azért szóltam hozzá az íráshoz, mert úgy érzem, hogy nekem, mint Sub-nak, ideális ez a helyzet, amiben most vagyok.
#50393 | 2019. 08. 09. 15:54
ELnézést bocsánat, a dominancia nem egyenlő a szub eltiprásával. Aki ezt igényli, annak alázás-fétise van. De nem tartozik semmilyen formában a szubmisszivitáshoz, legfeljebb szubokon gyakorolható, de nem lennék képes komolyan a lelkébe taposni senkinek. Nem egészséges, ha valaki azért ragaszkodik hozzám, mert azt éreztetem vele, hogy nélkülem nulla lenne.