Mazo vágyak...
BDSM Blogok »
Blog - Zsofi2 »
Mazo vágyak...
- Van nyilvános albuma
- Van nyilvános őt ábrázoló képe
- Van blogja
Mostanában egyre jobban és jobban erősödik a mozo vágy bennem, ami azért is érdekes, mert soha nem bírtam a fájdalmat.
Még egy nyamvadt tetoválásra sem tudom rászánni magam, pedig már ha jól számolom, úgy tíz éve tervezgetek. Ah, mennyi szép mintát kinéztem már az évek alatt, sőt egy kedves ismerősömmel még terveztettem, rajzoltattam is párat.
Félelmem oka nyilván a fájdalomtűrő képességem alacsony szintje mellett a tűtől való rettegés és az, hogy mindenképp intim helyre terveztem illetve szeretném. Na, de azért az elszántságom mégis futotta egy piercingre, ami nagy szó. Na jó, az sem ment azért annyira simán, fogni kellett közben a kezem, érzéstelenítés, lehunyt szemek, fogcsikorgatás, de végül meglett.
Ám ez a fránya mazo vágy, ami egy ideje beférkőzött a tudatomba, vágyaimba, gondolataimba…
Persze voltam már elfenekelve, na nem túl durván, de nekem az is sok volt, kaptam már néhány pofont, ami azért valljuk be inkább csak simogatás, vagy enyhe legyintés volt, és persze viasz is csöppent már ide-oda, amitől visítottam mint egy kismalac.
Na és persze ott vannak a tágításos, dildós, nuni-pumpás élmények is, amiknél viszont még soha nem mentem el extrém távlatokba, de valahogy a feszítő fájdalom mégis más egy dildós, tágítós játéknál, mint mondjuk egy fellógatós, korbácsolós mzozo szeánsz. Mondjuk a nuni tortúráknál is egyre jobban kínoz a vágy egy extrémebb, mozo irányban való nyitás felé, de mégis visszatart a fájdalomtűrő képességem hiánya.
Jelenleg ott tartok, hogy majd szétfeszít a vágy, zakatol az agyam, de úgy, hogy még a szemeim is belefájdulnak, a hasamról már nem is beszélve, de bizonyos határokat mégsem tudok átlépni, a fájdalomtól való rettegésem miatt.
Nem tudom egyébként ezt miért írtam le, csak úgy jól esett kiírni magamból, szembesülni egy bennem zajló, vagy inkább tomboló folyamattal, így nyíltan, pőrén, egyszerű szavakkal.
Még egy nyamvadt tetoválásra sem tudom rászánni magam, pedig már ha jól számolom, úgy tíz éve tervezgetek. Ah, mennyi szép mintát kinéztem már az évek alatt, sőt egy kedves ismerősömmel még terveztettem, rajzoltattam is párat.
Félelmem oka nyilván a fájdalomtűrő képességem alacsony szintje mellett a tűtől való rettegés és az, hogy mindenképp intim helyre terveztem illetve szeretném. Na, de azért az elszántságom mégis futotta egy piercingre, ami nagy szó. Na jó, az sem ment azért annyira simán, fogni kellett közben a kezem, érzéstelenítés, lehunyt szemek, fogcsikorgatás, de végül meglett.
Ám ez a fránya mazo vágy, ami egy ideje beférkőzött a tudatomba, vágyaimba, gondolataimba…
Persze voltam már elfenekelve, na nem túl durván, de nekem az is sok volt, kaptam már néhány pofont, ami azért valljuk be inkább csak simogatás, vagy enyhe legyintés volt, és persze viasz is csöppent már ide-oda, amitől visítottam mint egy kismalac.
Na és persze ott vannak a tágításos, dildós, nuni-pumpás élmények is, amiknél viszont még soha nem mentem el extrém távlatokba, de valahogy a feszítő fájdalom mégis más egy dildós, tágítós játéknál, mint mondjuk egy fellógatós, korbácsolós mzozo szeánsz. Mondjuk a nuni tortúráknál is egyre jobban kínoz a vágy egy extrémebb, mozo irányban való nyitás felé, de mégis visszatart a fájdalomtűrő képességem hiánya.
Jelenleg ott tartok, hogy majd szétfeszít a vágy, zakatol az agyam, de úgy, hogy még a szemeim is belefájdulnak, a hasamról már nem is beszélve, de bizonyos határokat mégsem tudok átlépni, a fájdalomtól való rettegésem miatt.
Nem tudom egyébként ezt miért írtam le, csak úgy jól esett kiírni magamból, szembesülni egy bennem zajló, vagy inkább tomboló folyamattal, így nyíltan, pőrén, egyszerű szavakkal.
Hozzászólások (28)
Nem mondtam h suletlenseg.
Ezt te mondod:)
Arra irtam h emlitetted h az ertelmezessel van a baj.
Lehet en vagyok szuk keresztmetszetu de es akkor igy irom SZAMOMRA nem mindig jon le h mirol irsz miert stb
De vannak olyan idoszakaim amikor egybol vagom.
Nem hivatkoztam semmire. De pl jelen blog kapcsan nekem az atjott h mirol irsz a hsz.-edben de nem talalom EN idevagonak.
En! Te nyilvan igen.
A szemelyeskedest pedig arra ertettem h nem beszolok!;)
Ha ennyire hajt a kíváncsiság, próbálj ki pár elemet olyan személlyel akiben Te megbízol és tudod, hogy megáll ha Te még sem szeretnéd.
De valóban vannak olyan vágyak, amik csak vágyak maradnak. Nálam is van jó pár, ami agyban nagyon vonzz, de lépni nem mernék felé :).
Nekem te meroeszkozkent funkcionalsz.
Ha pikk-pakk ertem a blogjaid akkor tudom h epp kicsit meg vagyok orulve., mondjuk ugy epp elvetemultebb, elvonatabb idoszakomat elem. (Nem mintha ez baj lenne...) ha nem akkor valszeg epp visszafogottabb idoszakom van es kevesbe vagyok kattant.
Ezzel teljesen jol be tudom loni az aktualis mentalis allapotomat. Thx amugy.
Mindenki hasznos lehet a szamunkra csak tudni kell mire jo az eletunkben.
Vannak akikre fel lehet nezni, van akikkel jokat lehet beszelgetni, van akivel lehet erdemi vitat folytatni s vannak persze akik bohocnak jok. De nekik is fontos a szerepuk. Mindenki szeret mosolyogni...🤡
Visszatérve a problémádra és a törölt hozzászólások lényegére kicsit másképp: mi már régóta élünk itt a pixin egymás mellett, Te mindig is érzékeny voltál nem csak a tűkre, de még olyan szavakra is, amikre úgy gondoltad, hogy ellentmondanak neked. Aztán inkább nem mentél bele ezekbe okosan és nyugalmad is volt ezektől. Ugyanezt javaslom minden irónia nélkül a mazo vágyaiddal kapcsolatban, minden gúny, vagy irónia nélkül. Van ami jobb, ha megmarad vágynak, vagy legfeljebb jelképesnek.
Azért kár, hogy nem látom mik lettek törölve... na mindegy.
Bar nekem a chip modernebb es szofisztikaltabb megoldasnak tunik...
Szóval amit próbálok megfogalmazni, hogy ha van indíttatás, érdemes ezzel foglalkoznia. Kevesebb nem lesz, tőle, amennyiben a maga tempójában halad a megfelelő emberrel. Nem tudhatjuk mi lakozik a felszín alatt :)
*ez az én meglátásom, aztán lehet rosszul működik az a rész a homloklebenyemben :)
A mazo vagyak nekem is lassan jottek. De pl amikor eloszor hagytam magam kikotni...ami nem faj...Kabare volt csak az egyik kezem aztan mind a ketto aztan csak a labam es csak utana minden.
Eleinte csak palca csak korbacs lightosan stb
Aztan rakaptam az izere. De meg most is hullamzik van h vigyorgok amikor megvagnak de pl kb egy hete elrangattam a labam ugy h meg hozzam sem ert a penge🤣
Kibaszott ambivalens erzes akarom de neeee!
Kurva jo de neee...
Tiszta bolondok haza.
Amugy a tufobia is erdekes.
Siman atszurok barmit barhol. Csillogo szemmel veszek vert es amikor tolem vettek is vigyorogtam mint a tok.
De a vervetelnel nem nezek oda🤷🏻♂️
Mert mas a ketto. Az egyik egy s/m elmeny amiben ott van a vágy. A masik egy muszaj orvosi vizsgalat amibol hianyzik az a plusz toltet, loket h elvezzem...
Szoval nem biztos h tenyleg tufobiad van, vagyis ha ott van a vágy, a szituaciobol adodo bizserges akkor lehet h mashogy nezel egy ture. Ez a tetovalasra is igaz lehet.
Nezegesd ezt tok jok
https://instagram.com/oficinadofetiche?igshid=1jqqmh8yr745r
Mazochista .1.2.3.4.5.6.7.8.9.10/Itt vagy te./.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10 Szadista
Aki szado az altalaban mazo is es forditva.
Agymeneshez meg koran van nekem, kavem sem ittam meg.
Szoval tovabbi filozofiai magaslatokra ne torjunk most:D
A szado-mazo nagyon kez a kezben jar.
A merteke lehet mas, de aki az egyik az altalaban a masik is.
Ezt nem egy vita-blognak szántam, csak kiírtam magamból valamit.
Mivel a blog nyilvános, vállalom akár a degradáló hozzászólásokat is, de a minden áron vitát szító megjegyzéseket törölni fogom.
Sajnos ezt csak az tudja, aki benne él.
És azt gondolom, jót tesz a léleknek, ha kiírunk néha magunkból ezt azt.
A magyar ember sajnos sokszor rosszmájú, cinikus, és szeret szórakozni más ilyen-olyan baján.
Viszont ilyenkor futottunk egy pár felesleges kört, mert mindig adva van a lehetőség arra, hogy egyedül éld meg a mazochista vágyaidat. Hát hajrá!
A piercingnél is volt érzéstelenítés, de szerencsére az csak egy szuri...a tetoválásnál viszont hosszan bököd egy motor hajtotta tű...Huhh, már a gondolattól is rosszul leszek. :D
A BDSM világán belül már nagy utat bejártam (talán közel mindent amit egy sub nő bejárhat lelkileg és fizikailag is), talán csak ezért vágyom most ennyire intenzíven másra, többre.
Lehet ez csak egy érzelmi becsapás önmagam felé, de majd kiderül. :)
Ha már piercinget szurattál nem lettél rosszul a tűtől, és bele mertél vágni az kezdésnek jó..illetve vérvételnél sem vagy rosszul tű/vér látványától, már az is biztató :). A tetoválásnál, ha tetszik akár pici minta a combod elülső részére, csináltass elsőkörben oda, az nem fáj annyira. A fájdalom úgy erősödik, ahogy fárad a test és az elme :) Nagyon jó a tetoválás ennek az érzésnek az elsajátítására, kezelésére, feldolgozására,az ettől való félelmeid megismerésére. (persze testrészenként eltérő a fájdalom erőssége, függ attól, hogy idegvégződések, csont/ízületi részek, izom.. Stb.) A fájdalom egy dolog, a félelemeidet meg le tudod győzni, főleg ha erősödnek a vágyaid. Értsd jól. :) Régen én sem tűrtem jól a fájdalmat, mára ezt már felváltotta az izgalom. Ez persze csak egy tipp, hogyan lehetne összekötni a "kellemest a hasznossal".