Ha, egy ajtó becsukódik....

BDSM Blogok » Blog - Wini » Ha, egy ajtó becsukódik....
2022. 04. 02. 22:27 | Megjelent: 632x
Kulcsszavak: Életem
Van a mondás a becsukódó ajtóról, meg arról, ha egy becsukódik, egy másik kinyílik.
No meg a soha ne mond, hogy soha is eszembe jutott ma.

Úgy esett, hogy cserbenhagytak az érzékszerveim.
Éreznem kellett volna, hogy valami nem ok, de nem éreztem, illetve éreztem valamit, de nem tudtam beazonosítani.
Mindegy is, kinyitottam az ajtót, annak aki menni akart, és be is csuktam utána.
Erre mi történt, drága mazo barátom bejelentkezett:)
Már hónapok óta nem hallottam felőle, aztán tegnap kiderült, hogy ismét itthon van egy röpke ideig:)
Hátperszehogytalálkoztunk. :D
Megkérdezi, még mindig idegenkedsz a tűktől?
Mondom persze, miért kérdezed, erre azt mondja mert viszek neked.
Hmmm, megírtam, ha segít akkor benne vagyok.
Mindig azt szajkóztam, hogy soha nem használnék tűket.
Nos, tényleg ne mondjam többet, hogy soha, legalább is BDSM-l kapcsolatban nem:)
Már hat előtt itt volt, megbeszéltük kivel mi történt az elmúlt időben, milyen eberekkel hozott össze a sors, neki miként alakultak a dolgai.
Aztán elkezdtem, a módszeres kínzását.
Ő az aki a határaimat feszegeti, akivel elmehetek a végsőkig, kitapasztalva mit bír a szadista énem.
Nos, ma kipróbáltam a tűket, érdekes és izgalmas élmény volt.
Bár azt gondolom nem fogok rászokni, hiszen ahhoz, hogy ezt élvezzem kellett az, akivel annyira együtt vagyunk, akivel teljes az összhang, aki segítene, ha kéne, de magamat is megleptem, mert olyan természetességgel használtam a tűket, mintha ezer éve tenném.
Végre, a pálcák és a paskoló is lekerült a falról, kikerült a dobozából a harapófogó is:)
Gyönyörű vérgöbös hurkákat alkottam:)
Annyira, de annyira hiányzott, hogy valakin rajta hagyjam a nyomaimat!
Végre "jól laktam" :)

Csak egy icipici üröm van az örömben, őt sosem lehet fotózni, illetve lehet, de a találkozó végén kitörlöm, tudom, ettől megnyugszik, ez is biztosítja számára, hogy soha semmi csorba nem esik az inkognitóján.
Megtehetném, hogy a kukát nem ürítem ki a telefonomon, és ott megmaradnának a képek, de az nem én lennék!
Azt hiszem ma sajgó karokkal, de mosolyogva fogok elaludni :)

Hozzászólások (0)


A hozzászólások belépés után olvashatók.