Distance echoes
BDSM Blogok »
Blog - whatna »
Distance echoes
Bejegyzések idő szerint
2020. 07. (1)
Megpróbálok egy rövid blog bejegyzést írni kicsit személyeset, kicsit magamnak, kicsit meg azért mert most jól esik. Ma egy igazán "eseménytelen" este van, ezért előszedtem youtube-on pár régebbi zenét.
Biztosan másnak is vannak olyan "zenéje" amihez tud egy emléket, egy estét vagy életének egy időszakát csatolni.
Nállam Most konkrétan ez szól:
Sasha - Belfunk (https://www.youtube.com/watch?v=rt1pXvVIafo)
Akik ismernek tudják hogy eléggé elvont zenei ízlésem van. De ugyanakkor széleskörű is ( de ez valahol a mulatós zenénél megáll azért... falra mászom a mulatóstól).
Ez a szám is egy kicsit elvontabb zene.
Az idekötődő emlékem még egy egyetem előtti időkből való, még akkor fősulira 2. évfolyamára jártam. Iszonyat magányos voltam abban az időben, durván 1 éve nem volt senkivel semmiféle érzelmi kapcsolatom... volt 1-2 kaland, de igazából úgy senkihez sem fűződtem, nem kötődtem, nem működött a kémia. És abban az időben ez nekem pedig nagyon-nagyon fontos volt.... Ha nekem valaki szimpi volt, fordítva tuti nem volt meg. Ha meg én voltam valakinek szimpi, az pedig tuti, hogy nekem nem jött be. Nagyon keveset is aludtam abban az időben nappal suli, este tanulás, zene hallgatás, hajnalban egyedül fetrengés az ágyban... megint zenehallgatás; az albim ablakán keresztül pedig bámultam kifelé a sötét és hideg éjszakába. Ez a szám gyakran-gyakran pörgött (WinAMP, MP3, Sasha kollekció - akkor még streaming csak jövő volt). A zene 6. percétől jövő dallam, az nagyon megmaradt. Abban a dallamban benne volt minden magányosságom és minden vágyam. A vágyam, hogy valakihez kötődjek, valakit megtudjak cirógatni, aki ott van mellettem és óvatosan, lágyan nyakát és vállát csókolgassam, végig cirógassam az ajkaimmal vagy csak egyszerűen -így hajnalban - azt nézem álmatlanságomban ahogyan ő szépen nyugodtan alszik én pedig "vigyázom rá".
Abban az időben még nagyon nagyon erkölcsös, érzelmes típus voltam. BDSM-mel kapcsolatos fantáziáimat magamnak sem akartam elismerni. Hittem az igaz az emberi érzelmekben, és abba is, hogy nem jó dolog csak úgy azért szórakozni valakivel, hogy legyen valaki, vagy csak szex miatt, vagy csak élvezetek miatt. Csak hallgattam a zenét és csak magamat kerestem, és azt akibe újra szerelmes tudok lenni... minden éjjel.
Arra is emlékszem, hogy ez a szám után mindig ez jött:
Chris Raven - I Know You Love Me Too
https://www.youtube.com/watch?v=sf7hFP7tVs8
És most, ma este is ez jött...
Rég volt ez már. :)
Biztosan másnak is vannak olyan "zenéje" amihez tud egy emléket, egy estét vagy életének egy időszakát csatolni.
Nállam Most konkrétan ez szól:
Sasha - Belfunk (https://www.youtube.com/watch?v=rt1pXvVIafo)
Akik ismernek tudják hogy eléggé elvont zenei ízlésem van. De ugyanakkor széleskörű is ( de ez valahol a mulatós zenénél megáll azért... falra mászom a mulatóstól).
Ez a szám is egy kicsit elvontabb zene.
Az idekötődő emlékem még egy egyetem előtti időkből való, még akkor fősulira 2. évfolyamára jártam. Iszonyat magányos voltam abban az időben, durván 1 éve nem volt senkivel semmiféle érzelmi kapcsolatom... volt 1-2 kaland, de igazából úgy senkihez sem fűződtem, nem kötődtem, nem működött a kémia. És abban az időben ez nekem pedig nagyon-nagyon fontos volt.... Ha nekem valaki szimpi volt, fordítva tuti nem volt meg. Ha meg én voltam valakinek szimpi, az pedig tuti, hogy nekem nem jött be. Nagyon keveset is aludtam abban az időben nappal suli, este tanulás, zene hallgatás, hajnalban egyedül fetrengés az ágyban... megint zenehallgatás; az albim ablakán keresztül pedig bámultam kifelé a sötét és hideg éjszakába. Ez a szám gyakran-gyakran pörgött (WinAMP, MP3, Sasha kollekció - akkor még streaming csak jövő volt). A zene 6. percétől jövő dallam, az nagyon megmaradt. Abban a dallamban benne volt minden magányosságom és minden vágyam. A vágyam, hogy valakihez kötődjek, valakit megtudjak cirógatni, aki ott van mellettem és óvatosan, lágyan nyakát és vállát csókolgassam, végig cirógassam az ajkaimmal vagy csak egyszerűen -így hajnalban - azt nézem álmatlanságomban ahogyan ő szépen nyugodtan alszik én pedig "vigyázom rá".
Abban az időben még nagyon nagyon erkölcsös, érzelmes típus voltam. BDSM-mel kapcsolatos fantáziáimat magamnak sem akartam elismerni. Hittem az igaz az emberi érzelmekben, és abba is, hogy nem jó dolog csak úgy azért szórakozni valakivel, hogy legyen valaki, vagy csak szex miatt, vagy csak élvezetek miatt. Csak hallgattam a zenét és csak magamat kerestem, és azt akibe újra szerelmes tudok lenni... minden éjjel.
Arra is emlékszem, hogy ez a szám után mindig ez jött:
Chris Raven - I Know You Love Me Too
https://www.youtube.com/watch?v=sf7hFP7tVs8
És most, ma este is ez jött...
Rég volt ez már. :)
Hozzászólások (2)
A koncertes dolog pedig igen... imádom. Amikor még sokat jártam nagyobb fesztiválokra illetve bulikba, én azt szerettem amikor egy-egy zene alatt, libabőrös lettem, és valami olyan kémiai atomháború indult bennem hogy csak mosolyogtam (pedig soha semmi drogot nem használtam) ahogy megindult egy bassline vagy egy dallam.
☺️ Azzal szoktam megspékelni, hogy elmegyek az előadók koncertjeire és figyelem magam mikor megcsendülnek azok a számok, amikbe fájdalmat vagy épp egy szép emléket zártam. Katartikus élmény❤️ Ajánlom neked is jó szívvel.