2014. 08. 25. 21:13 | Megjelent: 1153x
Ahogy szól a zene mindenhol táncoló emberek, beszélgetni próbálnak, italukat fogó emberek...nevetgélés, öröm, feromonok, izzadság, parfümök... Mind üres váz, maszk, csont és bőr, színes ruhákba bújva, az arcokon két pár izzó pont tán még csak annyi se csak a bódulattól üres tekintetek. Borzongatóak s csak remélni mered az az üresség nem a mélyből való s valahol néha megbújik benne más is...
A fény és zene pedig mindent betölt. Folyamatos, hullámzik de nekem harsány lenne, nem is tetszik, nem is kap el az ütem, ahhoz még nem ittam eleget vagy nem érzem amit adhatna..hideg a fejem de most úgy vagyok vele had szóljon olyan hangosan amennyire csak lehet, szórja ki a rossz társaságot fejemből mit a normalitás tettetne velem.
Látlak ahogy nyújtogatod fejed, keresel nem érted miért nem kint akartam találkozni ahol könnyebb lett volna. De már edződtél hozzám s rigolyáimhoz, érzed akarok is valamit nem csak szórakozni jöttünk ide. Persze hogy nem.:) Ahhoz nem tud meghatni a hely. Nem mindig tudok sekélyes lenni s elnéző lenni mindenhez bár többször vágynék rá no de azért talán mégse.:)
Mögéd kerülök a tömegben, kezemben a hideg italból kiveszek egy jégkockát s az ujjaim közt tartva átölellek. Megdermedsz egy pillanatra s fordulnál de nem hagyom, bedobom pólódba a jégkockát. Ni csak, hogy milyen arcot vágsz, szinte édes. :)
Behúzlak a legnagyobb tömegbe hogy ne legyen sehol se rés. Megfogom a kezed és mosolygok, közben belekarmolok karomgyűrűvel szépen lassan a felkarodba végig csuklótól hajlatig... Elkezdelek erősen csókolni ne tudj kiabálni amíg már szinte vérzik a kezed. Közben hozzád simulok és előveszek lopva egy zsilett pengét. A farmered kezdem gyengéden apró mozdulatokkal vagdosni a zsebednél, derekadnál...egyre közelebb a cipzárodhoz. Lopva a szemed keresem tetszik-e neked? Akarod-e? A tömeg miatt nem tudsz elfutni vagy kiabálni, jelenetet rendezni... de segítséget se kaphatsz anélkül, hogy kompromittálnád magad. Mert kinevetnének amitől jobban félsz. S látom ahogy hirtelen veszel lélegzetet néha felszisszensz, nyögsz, kezd felajzani, csillog a szemed. Hiába nézel körbe mindenki egy mozgó fal ként áramlik és nem látják. Egyre szorosabban ölelnél, a nyakamhoz hajtod a fejed, érzem bőrömön légvételed mily szapora...
Mintha csak egy pár lennénk akik túl hevesek, csak épp egy teljesen más világban... és miközben ölelsz én a csuklód fogom finoman körözve rajta. A szabad kezem amiben a penge van lassan simogat alul. Elkezdem lehúzni cipzáradat. Nincs bokszered ahogy kértem...
Lassan benyúlok és a forró bőrödhöz nyomom a hideg pengét. Csak mosolygok rád mikor kérdezed mit is csinálok. Aztán ahogy látom a szemedben rájöttél....a félelmet ahogy levegőt veszel...
Azonnal belenyomom a lágyék részbe ahol érzékeny. Fogom a tested ahogy vonaglik... ahogy érzem az ujjaimon, hogy vérzel. mikor a szemed ijedt és döbbent de közben kéjvágytól borzong a tekinteted miatt hirtelen tovább rántom hosszában. Ez már átjár, ezt már élvezem. Ettől tudnék ugrálni, kiáltozni, nevetni mint egy eszelős, boldogan, dúlva energiával. Ahogy nézem összeköt veled. Érzem ahogy végig fut rajtad a fájdalom, nem hagyom hogy el lökj magadtól, nevetve próbállak fogni.
- Kuss.
Mélyen a szemedbe nézek s megérteted. Érzed amit én? Együtt fájunk, együtt élvezünk nemde? Mert nekem is fáj, engem se hagy hidegen. De így jó, csinálom mert élvezem. Kihúzom a kezem s végignyalom egyik ujjam hegyét ahol vér van, majd a te szádhoz emelem ugyanezt várva tőled.. ízlelni a saját véred sós ízed. Mert tudod, hogy meg kell tenned. Nem hagyok más lehetőséget....
Hozzászólások (16)
A "betegség" meg maradjon meg otthonra,a négy fal közé ( "ultrakonzervativizmus" rulz:D)
Egyébként én is jobban szeretem a nyugis helyeket.
:-)
A filmet régen láttam,lehet ma éjjel meg is nézem (Natalie Portman,ugye?:P)
Teljesen másról szól. De a sima bérgyilkos messziről öl távcsöves puskával. A lebukás veszélye csekély.
A profi meg közelről egy késsel.
Lehet választani.
:-)
:-P
:-)
( bár én inkább a nőkre bukom )
XD