Csendet ...

(Reakció erre: Csend hangjai.)

Nem posztom sem a Domok, sem a szadisták nevében nyilatkozni.... Őszintén szólva egy ideje letettem arról, hogy "megfejtsem" őket... Egyrészt, mert hiába is tenném, masrészt egy kapcsolat- legyen az Vanilla, Ds, Sm, vagy bármi más- nem arról szól (számomra), hogy a másik felet rommá analizáljam, hanem hogy magamat figyeljem, fejlesszen és a párom pedig igyekezzem elfogadni jó és rossz tulajdonságaival együtt!! (Ezt bővebben talán majd egy másik posztban kifejtem....)

Szóval nem igazán tudom, ki miért preferálja, ha a szubját csendre inti, azt tudom, én miért szeretem és milyen szituációkban, hogyan éltem meg?

Volt, aki csenddel büntetett:

Pontosan tudta, mit miért tesz és ha azt látta rajtam, hogy elszaladt velem a paci, akár órákig is némaságra ítélt. Teszem hozzá, helyesen.

Amikor túlpörgök, kell hogy lenyugodjak, viszont magamtól ezt nem, vagy csak nagyon nehezen teszem meg. Ilyenkor jött a klasszikus forgatókönyv: sarokban állás, térdeplés, homlok a falnak és csiit!!! Jó ez, mert lelassítok, kicsit magamba fordulok és kapok időt lenyugodni, átgondolni az adott dolgot.

Volt, aki csenddel jutalmazott:

Sok esetben igénylem, hogy magamban legyek, önmagammal. Ilyenkor irritálnak a hangok, a fények és megterhelő a kommunikáció. Feszült, ingerlékeny leszek, ha bármiféle impulzus ér. Ilyenkor áldás, ha csendre intenek.

Volt dolgom olyan szadistával, (nem volt Dom) akit sexuális izgatott, ha azt látta, tapasztalta rajtam, hogy fizikailag vagy lelkileg gyötör, ha nem szólalhatok meg, nem ereszthetem ki a hangom....

Bizonyos típusú "szeánszokban" tudatosan nem adok ki hangot, vagy csak minimálisat. Ilyen a terápiás, testi lelki felszabadító "szeánsz," ( Hogy én mennyire rühellem ezt a szót!!!)

Szóval ilyenkor én "használom" a Domot, a szadistát mint eszközt. Aki ismeri, gyakorolja ezt a tipusú együttlétet pontosan tudja, hogy ez nem szerep csere. Pusztán van egy fajta szükséglet, ezt pedig a Dom/szadista élvezettel, szívesen kielégíti!!

Ilyenkor amíg módomban áll, nem adok ki hangok, minden idegszálammal befelé figyelek és megdolgozom a magamban felgyülemlett "feszültséget", negatív energiát, de például volt, hogy a gyászt is ez segített megélni és bizonyos traumák feldolgozásában is nekem bevállt. Szóval maximálisan befelé nézek, érzek és kizárolag akkor szólalok meg, ha szükséges!

Hogy a Domok/szadisták mit élvezhetnek abba, ha a szubot használják és a hangjuk felett is uralkodhatnak??

Talán a kérdésben ott van a válasz...

Jó esetben a kontrollt élvezik, még jobb esetben tudatosan képesek használni ezt, a szub javára és önmaguk örömére!!

Sillyke