eltévedve

pár napi levelezés után elkérte a számom. nem szívesen adom ki, nálam ez is egy lépcsőfok, de mivel folyamatos volt a kommunikációnk, úgy gondoltam valóban érdekelhetem így elküldtem neki.

majd napokig semmi. mondhatni eltűnt. én nem kerestem, bár bántott hogy nem jelentkezik de hát van az ember lányának némi tartása és a - baszódjon meg-puffogás mindíg beválik. :-)

úton voltam vidékre, telefon a zsebemben füles a fülemen, épp melody garden-t vernyákoltam, mikor csörgött a fülem. automatikusan felvettem, nem néztem meg a számot.

idegen, rekedt, kissé mély férfihang szólt bele egyenesen a hallójáratomon át az agyamba. menthetetlenül izgatnak a számomra kellemes férfihangok. ez pedig durván az volt.

miután a szívem visszanyeltem, ami felugrott a torkomba dobogni és a gyomromban robbano pillangok is elhussantak, igyekeztem kellően kimért és hűvös lenni. elöbbi nálam alapjellem utobbira kellett kissé figyelnem, nehogy meghallja végtelen örömöm.

annyira zavarba jöttem, hogy csak mentem mentem, miközben ő beszélt.
láttam én hogy elhussan mellettem pár település, néhány szántóföld, rekettyés, egy két nyuszi, őzike, de mikor egy utkereszteződésnél az volt kitáblázva hogy megye jobbra, százholdas pagony balra, a négyszögletű kerekerdő meg egyenesen, na ott fékeztem és megszeppenve közöltem, hogy én piszokul eltévedtem.

először azt hitte viccelek, de mikor hallotta a hangomon hogy kezdek pánikolni, felnevetett.
-a következő településnél mond meg hol vagy és hova szeretnél eljutni. szolt kissé parancsolóan, de még mindíg mosolyogva.
-nem vicces. csattantam fel duzzogva.
-de vicces Alexa, egyben roppant impináló, hogy annyira rám koncentrálsz, hogy az utirányt is eltéveszted. viszont ez azt is mutatja, hogy igen csak szétszórt vagy.

remek.nem elég hogy lementem a térképről, még ki is oktatnak.

bemondtam a települést és az uticélt. elismerően közölte hogy ennyit még érte nem kerültek. kb 40 percet kocsikáztam teljesen más irányba mint kellett volna.

megfordított, és szépen elkezdte mondani merre kell mennem. a benzinkútnál balra.... a kereszteződésnél jobbra... most lesz egy étterem balra... parkolo jobbra...

és ez igy ment fél orán keresztül.

közben azon gondolkoztam (persze nem az utat figyelve) hogy mennyire izgalmas ez.

vakon bizom egy vad idegen férfiben, aki utat mutat és a jó uton tart... én kiszolgáltatva, ő pedig vezet...
mi ez ha nem BDSM... (tudom nem az... de mégis..)

valahogy teljesen spintán, ösztönösen jött ez belőle. hogy azonnal terel, irányít, vezet, én pedig teljes természetességgel adtam át "magam" a helyzetnek...

mikor megérkeztem, megköszöntem, hogy elvezetett és nem hagyott magamra.

elmondtam neki a gondolataim, amin jót mosolygott.

-igen élénk a fantáziád. te mindenhol mendenben BDSM-et látsz? kérdezte.
-nem dehogy... de keresem szüntelen, válaszoltam.


hajlamosak vagyunk ráhúzni mindenre hogy BDSM ami nem is az.


De mikor megérzem a másikban a valódi Dominanciát.... az piszok jó, izgalmas érzés...