A feláldozható

nem rinyablog...
pusztán beboroztam és kikivánkozik... azaz bekivánkozom.. én.. önmagamba...

ott lehetett az első törés, mikor anyám rámszolt, hogy ne lógjak fejjel lefele a mászókáról, mert a fiúk meglátják a bugyim. ovodás voltam és a mai napig él bennem a jelenet.
aztán otthon úgy cseperedtem fel, arra lettem kondicionálva, hogy a családi béke érdekében (az apám jól-léte érdekében) viselkedjem így vagy úgy, beszéljek így vagy úgy, tegyem ezt, ne tegyem azt. eközben anyám egyik lábáról a másikra ugrálva igyekezett kedvére tenni apámnak, hisz akkor kuss volt, béke, s nyugalom. (ezt úgy képzeljük el, hogy a kés megállt a levegőbe érkezésével s távozásával vitte magával.)

szóval megtanultam hangtalanul közlekedni, csendben mosogatni, suttogva beszélni s még egy csomó "hasznos" dolgot, ami ahhoz kell, hogy működhessen egy kapcsolat...

a suliban is hasznos dolgok ragadtak rám. például, hogy ha kellően rővid a szoknya akkor garantált a matek négyes...

mivel anyám szárnyai alatt nevelkedve megtanultam hogyan alkalmazkodjunk bárkihez, csak hogy béke nyugalom legyen és ő elégedett legyen, már a kamaszkori "kapcsolataim is arról szóltak, hogy igazodom, simulok, ráhagyom, engedek... azt tanultam, hogy a szeretetet ugy mutathatom ki ha az van amit a másik akar. ha ellenállok, jön a lelki, pszihés zsarolás, bántalmazás s végső soron megkérdőjelezik az érzelmeimet is és az elkötelezettségem a kapcsolatban..

szoval mindíg az igényekhez igazítottam magam, aszerint változott a külsőm a gondolkodásmódom... végső soron saját magam erőszakoltam meg minden egyed nap s még csak észre sem vettem hisz ebbe nőttem fel.

ha kellett kislány voltam, szuperwomen, fittnesbuxa gengsztermacája, jégkirájnő stb. kinek mi. okozott örömet elégedettséget.

tettem ezt öntudatlanul, akaratomon kívül, abban a hitben, hogy ez jó.. de sose volt jó,, sose volt elég,, soha nem működött tökéletesen.. pedig szín szerint pakoltam a kibaszott ingeit és abc sorrenben sorakoztak a fűszeresüvegek a polcon...

rohadt boldogtalan és magányos voltam...

én nem akartam megváltoztatni senkit, de törekedtem, hogy én változzak az igényeknek megfelelően....

szub voltam?? frászt.. egy rongybaba akaratnélküli arctalan nő voltam.. azzá lettem, mivé alakitottak...

mikor öntudatra ébredtem s kiléptem a "vanilla létből" s beléptem ide, azt gondoltam hazaértem... itt az lehet, aki valóban vagyok, hisz erről is szól ez a lét...

ohh csacska buta buta lány 😄😄

hát hogy gondoltam, hogy majd itt önmagam lehetek, szabadon, s én is elfogadhatok másokat...

jöttek az ócska bohócok, egy dugásért bármit megadók, a naaaagy dooooomooook hatalmas egoval, s húztak bele ugyanabba a verkilbe... csak itt nevesítették is ezt, hisz - szubként kuss a nevem, két dolog fontos, a mélytorkozás és az anál 😄

rendesen rottyra tettem magam és voltak pontok, mikor kétségbevontam a nőiségem, a szerethetőségem is...

a sok sok kudarc tanít... szép lassan megértettem, hogy rohadt rosszul nézem a mozit és ezen egy ember tud változtatni és az én vagyok...

változtattam, rengeteget tanultam önmagamról, önszeretésről, elfogadásról, elengedésről, határokról, becstelenségről, becsületről s ezer másról.

megtaláltam önmagam s ezt ennek a közösségnek is köszönhetem... pacsi..

mára megtanultam, hogy nem azért akarok változni, megfelelni, hogy a másiknak elégedettséget adjak,hanem mert ez engem tesz boldoggá. és ez piszok nagy külömbség...

nem azét változom adott esetben hogy meglegyen a harmónia a kapcsolatban, hanem mert igényem van rá s ennek sz a mellékhatása hogy a kapcsolatom is harmónikusabbá válik...

a másik fontos pont, hogy pontosan látom, mi az ami még vállalható változás s mi az amit nem teszek meg...
simán változtatok mondjuk a főzési szokásaimon (már ha főznék 😄😄) mert nem változtatja meg az önképem, de a kapcsolatunkra jó hatással van. de olyan dolgokba nem vagyok hajlandó változni, megalkudni, ami már az életem, a személyiségem, az identitásom változtatja meg, kivéve ha én akarom ezt. akkor sem ha ez a kapcsolatot esetlegesen zátonyra futtatja... a partnerem irányába is így teszek.

nem óhajtom megváltoztatni sem a személyiségét, sem a viselkedését. hatással vagyunk egymásra egy kapcsolstban. akaratlanul is formáljuk egymást.

s hogy ezt miért írtam le??

halvány gőzöm nincs róla 🤔🤔

elfogyott a bor...