Keresztre feszítve

Te vered a szeget a tenyerembe..
Én teszem a kezem a keresztfára..

Te teszed fejemre a szöges koszorút..
Én adom kezedbe elötted állva..

Te rajzolsz testemre vérrel mámort..
Én fonom a korbácsod éjszakákon át..

Te csepegtetsz forró viaszt fülembe szavaiddal...
Én akarom hallani hazug gondolataidat..

Ki bánt?
Te engem?
Használva vágyam a gyötrelemre, mit adsz?
Vagy én önmagam s Téged eszköznek használlak csupán??

A rajtam hagyott jelek, akaratod nyomai, vágyam kivetítései, mit Te hozol el nekem..

Ki kinek a szolgája?

Rabja vagyok vágyaimnak.. S Te szolgálod azokat..
Rabja vagy vágyaidnak, melyeket szolgálok vérrel s könnyel..
Rabjai vagyunk egymásnak... s önmagunknak..