Gondolatok a kirekesztésről

Régebben nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget az Lmbtq közösséget ért kirekesztésnek, holott tagja vagyok én is. Nem szeretnék politikát vinni a dologba mert a csapból is az folyik. Én inkább az emberi oldaláról közelíteném meg a dolgokat. Szeretném megérteni , hogy miért nem értenek meg minket. Vegyünk alapul egy biszex férfit , aki mondjuk transz is , ( én is ilyen vagyok) . Élem az életemet , dolgozom , van párom. Elmúltam 40 . Az életemből kb 25 évet azzal töltöttem , hogy küzdöttem a démonjaimmal. Nem élhettem soha az életemet úgy ahogy szerettem volna mert féltem, hogy kirekesztenek. Ha vettem volna , egy nagy levegőt és azt mondom nem érdekel megbírom, még mindig ott lett volna a családom a szeretteim, akiket ugyanúgy megbélyegeztek volna … Miattam. Őket nem rángathattam bele ebbe, nekem ők a minden, meg kellett óvnom őket. De miért? Mert vannak akiknek ez nem tetszik , undorító, stb. Mindenhol azt harsogják , hogy nyomul az lmbtq propaganda, meg hogy ez divat , feltűnési viszketegség… Hát nem hiszem , hogy van valaki aki brahiból tölt álmatlan éjszakákat mert nem bír dűlőre jutni a saját nemi identitásával , rejtegeti a ruhatárát, hónapokig gyűjti a bátorságot , hogy belépjen egy fehérnemű boltba , kilépjen az utcára stb… Pedig szerintem nem velünk van a baj, nekünk nagyon nehéz volt elfogadni saját magunkat is, de sikerült, ezáltal megtanultunk elfogadni másokat is… Valahol olvastam a Pride kapcsán , hogy itt látható a szomorú jövő. Ha ez a jövő , akkor nem is biztos , hogy szomorú. Vidám mosolygó emberek akiknek nem az számít , hogy milyen ruha van rajtad vagy kivel bújsz ágyba, hanem hogy ki vagy valójában. A másik a bdsm. Az emberek 90 százaléka egy szeánszban éli az életét, csak nem veszi észre. Van egy igazi kemény Dom / Domina aki nem tűr ellentmondást, és ha nem engedelmeskedsz neki megaláz , eltapos , ellehetetlenít, a szolgák pedig versenyeznek a kegyiért és egymást tapossák el.. Ezt a stúdiót úgy hívják , hogy munkahely. Ezzel szemben nálunk ezek a tortúrák , közös beleegyezéssel történnek és csak a szeánsz végig tartanak, és élvezzük, mert kialakul egy bizalmi kapcsolat, odafigyelés a másikra, ez egy játék, a másik pedig nem az, ez feltölti az embert a másik pedig lassan felemészti.A történelem során láthattuk már többször , hogy hova vezetett az amikor a többség a kirekesztő kisebbséget kezdte követni… Mi lenne ha egyszer az elfogadó , vidám, színes emberek mögé állnának be?