Naplemente Deluxe

Zötyög a vonat valahol a semmi közepe és annak a széle között. Az ablakon át nézem itt ezt a tompa, poros napsütést. A nap, éppenhogy alig süt át a tömör felhőkön. Eszembe jut róla az egyik legnagyobb gyerekkori vágyam: megnézni egy naplementét a Marson. Az lehet hasonló. A NASA által kiadott képek alapján legalábbis az. Csak picit kisebb és halványabb, és a színei is mások. Jobb időben kékes, másidőben szürke. Persze sokan ezt sem hiszik el.
Photoshoppal babrált kamu, rafinált átverés ugyebár, az illuminált szabadkőműves gyíkemberek műve ez is, ahogyan a holdra szállás, meg úgy bármi más is, amit is egy cseppet bonyolultabb felfogni. Divat tagadni mindent, meg az ellenkezőjét. Addig én bámulom a naplementét.