Mindenen túl

Május 31.

Egyfelől naptárilag a tavasz utolsó napja.

Másrészt ez idén éppen egybeesett a gyereknappal.

Eme hétvégén sok minden történt szeretett fővárosomban. Ellátogattak hozzánk a futballvilág legnagyobbjai, hogy mást ne mondjak.

Sajnos nem kenyerem a foci, inkább egy számomra sokkal érdekesebb és fontosabb ember érkezése jelentette a meglepetést.

Rég nem nyilatkoztam már meg arról a valakiről, aki tavaly október óta az életem legfontosabb részévé vált.

Akkor is fontos maradt, amikor el akart hagyni.

Akkor is fontos maradt volna örökre, ha ez tényleg bekövetkezett volna.

Akkor is fontos volt, amikor mégis velem maradt.

És akkor is az volt, amikor ismét arra lyukadtunk ki, hogy nem, nem lehet, nem lehetünk mégsem egymáséi.

Mindaz, amin bő hét hónap alatt keresztülmentünk mi együtt, minden létező brazil szappanopera történéseit zárójelbe teszi.

Valószínűleg ezért sem írtam már meg egy ideje az aktuális állapotokat, mert szimplán csak olvasva a soraimat abszolút elhiszem, hogy mindenki azt érezte, hogy 'ugyan már...!".

De ebben az egészben benne lenni és tényleg átélni, érezni, belehalni, majd feltámadni...

Hát ez az, ami nem írható le sem bédéeszemesen, sem koelhósan, sem semmilyen általam ismert költeményes módon. Ezt érezni és élni kell.

Szóval, Cicafül várt itthon szombaton, amikor hazaértem a munkából. Meglepetés! 🥰

Soha, senki, semmilyen formában nem lepett még meg így. Itt akart lenni, velem, nálam. Ezer más dolga lett volna. De dobott mindent. Én is az agyamat és az összes nyomoromat.

Valahogy nem tudjuk elengedni egymást, pedig megpróbáltuk már párszor.

Ha mellettem van, kisimul a Duna, teli lesz a Hold.

Most már tudom, hogy soha többé nem hagyom, hogy ne legyen velem örökké. Minden ízemmel azon leszek, hogy a végállomás legyünk egymásnak.

Szivárvány.

Királylány.

Hófehérke.

Hercegnő.

Egy igazi jelenség, akivel sétálva mosolygó embereket látunk mindenhol magunk körül.

Valahogy át tudja ragasztani az életörömét bárkire, aki csak rá néz egy röpke pillanatra.

Színes, nem szürke.

És ötvennél sokkal több árnyalata van.

Mosolyt vált ki, mert mosolyog.

Mellette én is mosolygok.

Mellette én is újra merek színes lenni.

Gyereknap.

Gyermek vagyok újra.

De ami a furább, hogy azt hiszem, talán Ő is gyermek lett végre újra kicsit.

Boldog Gyermeknapot kívánok mindenkinek.

Maradjatok örökre gyerekek, ha tehetitek.

Bolondozzatok, csodálkozzatok rá újra és újra a világra és egymásra.

🥰