Blog - SzandraBaba

Szerelem és Mennydörgés
Villámlik éppen odakint. És mennydörög. Valószínűleg dolgoznak a...

Bakancs és a viselője
Érdekes gondolatokat indított el bennem Emmma utolsó irománya. Nagyon...

Switch tapasztalatok, kicsit másképp
Ez tulajdonképpen csak egy hozzászólás lett volna az eredeti bloghoz, de nem...

Ha véget ér a nyár...
Régebben, főleg még az iskolai években alakult ki bennem ez a depresszióhoz közeli állapot, amit a nyár utolsó napja és ezzel összefüggésben a másnapi iskolakezdés okozott. Sosem szerettem meg ezt az átmenetet. De idén valami megváltozott. 29 évvel tanulmányaim befejezése után ráébredtem, hogy holnap nekem nem kell iskolába mennem. És ez valami fantasztikus érzés! Ellenben lett valaki az életemben, talán meséltem már róla, akinek a kedvenc évszaka mindig az éppen aktuális. Mindenben,...

Ctenanthe burle-marxii, avagy: Amabilis
A címben említett növény egy új társ mellettem. Valamint egy emlék, a vácrátóti botanikus kert meglátogatása és a két nappal későbbi tizedik hónapfordulónk mementója. Rengeteg gyönyörű növényt láttunk az ottani pálmaházban és volt egy, ami nagyon megtetszett. Felmerült bennem a gondolat, hogy talán itt az ideje egy új jövevénynek a nappalim párkányára, a bő hét éve, a válásom és új lakásba költözésem után vásárolt agglegény-pálma után. Sajnos az eredetileg kiszemelt jelölt nem igazán...

Cicafül a csomagtartóban
Na, hát az úgy volt, hogy... ...volt nekem egy fantáziám a Szandrás...

Végre
"Végre, Most, hogy végre látlak, Van kire gondolnom. Végre, És ha meg nem is kívánlak, Azért lesz miről álmodnom. Eszembe jutsz És elénekellek, Szóvá teszlek, Újjáteremtelek, Csak engedd meg. Végre, Meríts erőt a szóból, Ami hozzád beszél. Végre, A szemed tüzének hódol, A vers, ami miattad él. Így lettél múzsa, Így köt majd gúzsba, Egyetlen dallam, Hogy végre szabad legyél, Hogy többé ne félj. Hogy többé ne félj. Nem kell, hogy észrevedd, Mert meg sem értheted....

Mindenen túl
Május 31. Egyfelől naptárilag a tavasz utolsó napja. Másrészt ez idén éppen egybeesett a gyereknappal. Eme hétvégén sok minden történt szeretett fővárosomban. Ellátogattak hozzánk a futballvilág legnagyobbjai, hogy mást ne mondjak. Sajnos nem kenyerem a foci, inkább egy számomra sokkal érdekesebb és fontosabb ember érkezése jelentette a meglepetést. Rég nem nyilatkoztam már meg arról a valakiről, aki tavaly október óta az életem legfontosabb részévé vált. Akkor is fontos...

El nem múló érzések
Meghaltam belül. Megtaláltam azt a valakit, aki visszaadott mindent, amit az utóbbi tizensok évben elvesztettem. Mire megérkezett, én már rég elfogadtam, hogy egyedül maradok és már nem tápláltam hiú ábrándokat arról, hogy egyszer még újra jöhet valaki, aki ekkora jelenléttel képes visszahozni a rég elveszett lelkesedésemet. Aztán egyszercsak megérkezett. Borított mindent, felforgatta az érzéseimet, kiforgatta a megszokott kis világomat az összes létező sarkából. Elvesztem benne,...

Március 8.
Adott eme több szempontból gyönyörű nap. Megpróbálom tömören összefoglalni. Nagyon Boldog neve napját kívánok minden Zoltán nevű Hölgynek! 🙃 Isten éltessen soká minden csodálatos Hölgyet! 💐🌹🌺🌷

130 nappal később
Sajnos véget ért a tündérmese, Cicafül elköszönt. Vasárnap az oldaltól, aztán hétfőn tőlem is. 130 napig tartott a csoda, amire már nagyon régóta vágytam. Egymásra találtunk, elvarázsolt, boldogok voltunk. Már nem éreztem úgy, hogy lenne bármi, ami véget tud vetni ennek a kapcsolatnak. Úgy éreztem, mindent megélhetünk együtt. Aztán a valóság közbeszólt. Nem volt dráma, se veszekedés, se kiabálás, semmi ilyesmi. Csak egy döntés. Kiütköztek az eltérések, a különbözőségek, a más...

Orgazmus 90-es tempónál, jótékonysági bál, avagy bő négy hónap
Eltelt négy hónap már. Illetve lassan négy és fél, csak elfelejtettem megnyilatkozni a forduló napján. Rengeteg dolog történt, nem marad idő ilyen csacskaságokra, hogy blogot is kellene néha írni... A cím kicsit hatásvadász, bár igaz. Nem tudom, szerencse-e, avagy szimplán sorsszerű, de úgy néz ki, hogy a valódi élet jóval izgalmasabb annál, mint ami itt zajlik. Kezdjük Cicafül autós orgazmusainál. Az első még az első randin kezdődött, de ha jól emlékszem, az nem sikerült, mert...

Zoknik, alsógatyák, de leginkább hajszálak
Nem kenyerem a Valentin-nap intézménye. Banálisan hangzik, tudom, de számomra inkább a maradék 364 nap az érdekesebb. Amikor nem hivatalból kell szeretnem a páromat, hanem csak azért, mert ő... Ő! Amiért szemmel láthatóan és füllel hallhatóan is nehéz feldolgoznia, hogy néha a lakásában vagyok. Amikor folyamatosan belém ütközik a konyhában, pedig segíteni szeretnék, de leginkább csak útban vagyok. Amikor bitorolom a fürdőszobát és nem férünk oda együtt. Amikor kimossuk a szennyest,...

Gyermekké tettél
'Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem....

Három hónap
Előre is elnézést kérek mindenkitől, de ez semmi másról nem fog szólni, csak jelenlegi érzéseim megénekléséről. Nem fogok olyasmit írni, hogy minden fasza, mert megvan a csaj végre, de annyira kellene egy harmadik. Ködös, tudálékos, szabályrendszerek által uralt sztereotipizált marhaságokat sem akarok közzétenni. Annyi csak, hogy van egy lány valahol és akadt egy srác is valahol nagyon máshol. A lány is elképzelt valamit és természetesen a srác is. Aztán ez az egész átalakult...

Zakatol két sínpár
Úgy nézett ki, hogy az év végi rengeteg együtt töltött idő után három hét...

L, mint Lehetőség
Vajon hányszor adatik meg egy ember életében, hogy találjon valaki olyat társnak, aki nem azt látja bennünk, amit jelenleg tudunk nyújtani, hanem azt, amivé válhatunk? Vajon hányszor vesszük észre az éppen alakuló kapcsolatban azt a pluszt, amiért, akiért érdemes felülvizsgálni addigi beidegződéseinket, kialakult metódusainkat? Vajon mennyi lehetőséget szalasztunk el pusztán amiatt, hogy azt hisszük, már mindent is láttunk, mindent is megtapasztaltunk? Skatulyákba rendezzük...

Elfogytam. Avagy, jóból is megárt a sok...
...a nem jóból meg különösen. Csak tömören, távirati jelleggel....

Különös Szilveszter
Abszolút megértem a szomorú, elkeseredett, 'jövőre majd jobb lesz' jellegű írásokat. Nekem jelenleg nincs okom panaszra, tökéletesen alakult az óév vége, jövőre inkább feladatok lesznek. Dolgozni azon a törékeny kapcsolaton, ami jelenleg minden boldogságom forrása. És éppen emiatt dolgoznom kell magamon is. Hogy jövő ilyenkor is elmondhassam, boldogan telt az új év is. Talán kegyetlenül fog hangzani, amit gondolok, de a panaszkodás még senkit sem vitt előre. Bő hat évig panaszkodtam én...

Kertünk Istennel határos
"Nagyságos Asszony. Az idő a legkülönösebb emberi találmány. Van is és nincs is. Normális viszonyok között az ember nem érzi, hogy van. Zajtalan és alattomos munkát végez. Kíméletlen és aljas minden eltűnése. És akkor is kegyetlen, mikor az ember az érkezését, nem az elérkezését várja. Néha úgy tetszik, mintha megállana, súlyosan, nehezen, mintha ólomból való volna. Néha pedig a gondolatnál is gyorsabban rohan. Az emberiség átka, tragikuma az idő. Ezt az időt csak a szenvedők érzik....