69

Egy hosszú nap után végre elnyújtózom az ágyon. A szobában félhomály uralkodik, csak egy kis fény világítja meg a teret. A háttérben halk zene szól, ami épp elég ahhoz, hogy kicsit ellazuljak. Azon gondolkodom, hogy talán korán elalszom, amikor meglátom, hogy belépsz a szobába.

Ahogy rád nézek, elakad a szavam. Ott állsz előttem, egy olyan ruhában, ami egyszerre laza és ellenállhatatlanul kihívó. Nem szólalsz meg, csak rám mosolyogsz – egy olyan mosollyal, amitől tudom, hogy ma este a tiéd leszek. Lassan leülsz mellém, az ujjaid finoman végigsimítanak.

– Fáradtnak tűnsz – mondod halkan, miközben fölém hajolsz. Az illatod azonnal megbabonáz és szinte érzem, ahogy az irányítás kicsúszik a kezemből. – Talán segíthetek ellazulni…

Nem tudok válaszolni, a torkomban dobog a szívem, miközben a hajad finoman megérinti az arcomat. Egyik kezed lassan az ágyékomhoz siklik, a másik pedig az államat emeli fel, hogy közvetlenül a szemedbe nézhessek. A tekintetedben ott van minden: határozottság, vágy és az a tudat, hogy én most csak a tiéd vagyok.

Mielőtt bármit mondanék, már érintesz – finoman, mégis határozottan. Érzem az ajkaidat a nyakamon, ahogy egyre jobban élvezem, nem tudom megállni, hogy ne mozduljak utánad, de te azonnal megállítasz.

– Ne siess – suttogod, miközben fölém kerekedsz. – Ma este minden az én szabályaim szerint történik.

Lassan, módszeresen irányítasz, mintha pontosan tudnád, mi az, ami egyszerre őrjítő és felejthetetlen. Érzem, ahogy az ajkaid felfedezik a testemet, minden egyes érintésedben ott van az a magabiztosság, amitől teljesen elvesztem az eszemet.

A pillanatok egyre forróbbá válnak, majd végül a testünk összefonódik 69-es pózba. A mozdulataid azt sugallják, hogy az irányítás a tiéd és nekem nem marad más, mint , hogy átadjam magam az élvezetnek. Az ajkaid érintése a határozottsága mindent feledtetnek velem – csak te létezel és az, amit adsz nekem.

 Tökéletesen kontrollált, mégis őrjítő. Mintha pontosan tudnád, hogyan érj hozzám úgy, hogy minden más gondolat eltűnjön a fejemből. Közben az én mozdulataim is keresik, hogyan adhatnám vissza ugyanazt az élvezetet, amit te nyújtasz nekem, de minden próbálkozásom ellenére te maradsz az, aki irányít. Az apró sóhajaimat és remegéseimet figyeled, és szinte élvezettel várod, hogy teljesen elveszítsem a kontrollt.

A ritmus, amit diktálsz, eleinte lassú és érzéki, majd egyre fokozódik, ahogy érzed, hogy közeledem a végéhez. Minden mozdulatodban ott van az uralkodás, a magabiztosság, és mégis érzem a törődést is, hogy minden az én gyönyörömről szóljon. A világ megszűnik létezni, csak mi ketten maradunk, és az a kölcsönös vágy, ami ott lüktet.

A végére érzem, hogy teljesen kifacsartál, mégis boldogan és elégedetten fekszem az ágyon, miközben te egy győzedelmes, de lágy mosollyal nézel rám. Tudom, hogy ma este te irányítottál, és ettől csak még inkább a tiéd akarok lenni….