mint az országút

(Reakció erre: törölt blog)

Az a blog arról fog szólni milyen vén is vagyok, és maradi, olyan dolgokra emlékszem ami a mai világban már nem elképzelhetőek, kivitelezhetőek, és valljuk be idejét is múlt.
Amikor én kislány voltam a TVBEN (így nagy betűvel) napi egy komoly esti film, sorozat ment kb nyolc órakor, édesapám döntése volt, kicsi Tries mennyi erőszakot fogadhat be, így letiltott a tíz kicsi indián (Agatha Christie: Tíz kicsi néger) sorozat megnézéséről, kb 12 éves lehettem, már akkor is utáltam a titkokat és ha valami jóból kihagynak, ezért elzarándokoltam a helyi könyvtárba, és szerencsére mivel anyumnak is mindig vittem könyvet, beengedtek a felnőtt részlegbe hazavittem a kincsemet. Mire jött a második rész Tries már ismerte az egész sztorit :)
Jó móka volt, innen kezdve ha valami érdekelt mindig a könyvekhez is fordultam, szexuális tanácsadás Tulipános Fanfan módra (abból micsoda botrány lett)
később is végigolvastam a kötelező irodalmat bármibe is kezdtem. A BDSM irodalom nem a szürkénél kezdődött, hanem De Sade márki Justin megkísértésétől és Guillaume Apollinaire
Tizenegyezer ​vesszőcsapásán át tart O története felé, érintve a másik nagy jelkép-alkotott Leopold von Sacher-Masoch: A bundás Vénuszát.
Érdemes ezt az ívet könyvben követni, mármint annak aki még ilyen régimódi hobbiban el tud merülni.