2022. 04. 24. 16:42 | Megjelent: 788x
Évtizedekig éltem szigorú monogám kapcsolatban. Birtokviszonyok olyan erősen hangsúlyozva lettek, hogy fel sem merült a megcsalás gondolatata, akkor sem mikor már talán nem éppen azt kaptam amit vártam. D-s kapcsolat erősebb szerződéseket hozhat össze mint egy házasság, ahol lehetnek apró-betűs részek, de ha egy erős domináns ha birtokolni akar onnan csak vagy megszoksz vagy megszöksz, mindegy mit érzel, vállaltad a sorsod, elfogadtad a hatalmat a tested-lelked felett, innen nincs beleszólásod a történések menetébe. Szerencsésnek mondható aki ilyen helyzetbe, felnőtt fejjel és a következmények ismeretében egyezik bele. Ez van, ezt el kell fogadni, itt már nem a testiségnél, hanem a másfelé száguldó gondolatoknál is felmerülhet a bukás, hiszen az "Öné vagyok", nincs saját döntési helyzetem. Nem feltétlenül tartom a monogámiát az egyetlen elfogadható útnak, ez is megegyezés kérdése, az újdonság varázsa és a megszokás unalma sok kalandra csábíthatja az ember(lányát). Egy biztos, őszinteség nélkül nincs tartósan jó kapcsolat, legyen az D-s vagy csak sima vanília, esetleg a kettő között valahol félúton, legalábbis én nem tudnám homokba dugni a fejem, inkább tudjak róla mint ne. Kíváncsiság fájdalmas egy tulajdonság. A birtoklás pedig veszélyes fűszer, egy darabig felemelő, viszont könnyen a torkodon akadhat.
Hozzászólások (15)
Én is valami hasonlókat mondtam anno a páromnak,mondjuk kicsit rövidebb volt a lista. :)
Gyakorta érkeznek úgy a felek házasságba, hogy az önismeretük nulla. Ebbe a házasságba még gyakrabban vállalnak gyermeket.
D-s kapcsolatban nincs nagyobb jelentősége az önismeretnek, mint egy házasságban.
- ne tudjak róla
- ne tudjon olyan róla aki engem ismer
- ne csinálja fel
-ne hozzon haza betegséget
-ne legyen szerelmes
-nem költhet rá többet, mint rám :)
de ezeken kívül feel free.
Ízlések és pofonok.