mindenki várja az aranyhalat

Olvasgatom a blogokat, az elmúlt pár napban, sokan ütik szegény Dom-okat, talán nem teljesen alaptalanul, de azért nagyon sok olyan tulajdonságot is értékelni kell, ami nem feltétlenül csak a legkeményebb dominanciát feltételezi. Régi közhely előbb az ember, utána a Dom, és még az is kérdés, hogy mennyire kemény kézre vagy hitelesítve. Tudom magamról, hogy nálam határozottan van egy olyan szint ami alatt (felett) még véletlenül sem keresek, a legnagyobb gondom amikor önismereti hiányból valaki a szadizmust összekeveri a dominanciával, nem, a kettő határozottan nem ugyanaz, még vágyak szintjén sem. Egyik a lelket veszi célba, másik a testet. A címben szereplő aranyhal megjelenne és sok sub (nem mazo) által vágyott domináns: az kedves lenne, aranyos, édes semmiségeket suttogna a fülekbe, minden esetben a tenyerén hordozna, a legfontosabb lenne neki hogy kielégüljek és mindig azt figyelné mit tehet még a kényelmem érdekében, persze gazdag is lenne és a megkeresett pénzből pihepuha játszószobát építene mindkettő örömére. Nekem sokkal egyszerűbbek a vágyaim, az aranyhaltól egy kemény fickót kérnék aki végre elfogná olyannak amilyen vagyok, értékelné amit adni szeretnék, és egy kicsit, nem szadista módon uralkodna felettem, nem érdekel hogyan néz ki, milyen az anyagi helyzet, viszont az bebizonyosodott hogy egy értelmi szint alatt nem tudok mit kezdeni a másik féllel. Már elég régen nincs illúzió, tudom hogy amit szeretnék, még itt sem kivitelezhető, lélek húrjain játszó mesterek, ritkák mint a fehér holló.