2019. 02. 25. 11:24 | Megjelent: 1921x
Rájöttem, hogy hülyeség vágyképeket kergetni. Pl mondjuk élesen meghatározni, hogy nekem bizony egy határozott, domináns férfira van szükségem, és egy D/s kapcsolatra. Miért is gondoltam azt, hogy erre van szükségem? Mert volt egy ilyenem, ami elképesztően jó volt, és hihetetlenül sokat fejlődtem általa minden szinten. Igen ám, de ez akkor és ott volt. Mi van ha most egy teljesen más tapasztalásra van szükségem ahhoz, hogy épüljek és fejlődjek? Mi van ha a mostani élethelyzetemben teljesen más élményekkel, kihívásokkal kell szembesülnöm, ahhoz hogy haladjak? Mi van ha most nem egy D/s kapcsolat segít, hanem mondjuk egy vanília amibe szépen lassan csöpögtethetném bele a BDSM-et, sokat kísérletezve? Vagy mi van ha most éppen a domináns oldalam megélése ad többet? Vagy miven ha valami olyan dolog amire nem is gondolok? Azzal, ha túlságosan behatárolunk mindent, egyszerűen elzárjuk magunkat a valódi lehetőségek elől.
Vágyképek kergetése helyett nyitottnak lenni és sodródni, és befogadni azt amit dob a gép. Nnnna, ez a boldogság...:)
Hozzászólások (11)
És sajna nem néznek tükörbe. :(
Mindig mondtuk neki hol poénból hol komoyan h majd pár év múlva rájön h egyáltalán nem biztos h amire vágyik egy férfitől, egy kapcsolattól azt ezek a srácok fogják megadni neki.
Persze kinevetett minket.Aztán eltelt pár év...a munkahelyén volt egy nála idősebb pocakos, kopaszodó sokminden csak nem jóképű vagy szépfiú pacák...
A csaj lepattintotta először de mivel együtt dolgoztak nem tudta teljesen kizárni, elküldeni.
S idővel kezdte felismerni a pasi értékeit.Kezdte elengedni a merev elvárásait s befogadni, elfogadni amit ez az antiadonisz ad.
Beleszeretett:)
Nem találkoztam velük régóta, de úgy hallottam azóta is együtt vannak.
Szóval nem mindig az kell nekünk amit kitalálunk magunknak.
Van, h a “rossz” a jó:)
Köszönöm, hogy olvashattalak! 😊