Miezte?

Teljesen gyanútlanul, lelkemben kis rőzsedalokkal nyitom meg a pixis levelezésemet, mikor is látom, hogy rámírt Random Géza barátunk, asszongya szopjam le. Csak így, minden további magyarázat nélkül. Esetleg némi kommentár, hogy miért is lenne ez nekem jó, neeeem. Ilyen a mi Gázánk. Tudja, hogy kell egy nő szívét meghódítani, keveset szólni, mégis sokat mondani. És bár valóban nagyon kecsegtető ez az ajánlat, sajnos el kell szomorítanom kedves cimborámat és meg kell írnom neki, hogy jelenleg nem élnék ezzel a csodálatos lehetőséggel, viszont jó szívvel ajánlom a rosszlanyok.hu-t. Ott ennyi energia befektetés bőven elég, még sok is, hogy megkapja amire vágyik és akkor "örö van é bódottá. " Rám aztán nem lehet mondani, hogy nem válaszolok a levelekre.
Nade Géza nem adja fel, nem olyan fából faragták. Érezhető rajta, hogy sértett, nem erre a válaszra számított. Megtépázott kis lelke, durcás három éveseket megszégyenítő módon löki oda, hogy mer hogy nekem csak az a fontos, hogy a pincsik a lábamat masszírozzák. (Itt utal a költő egy korábbi blogomra)
Írom neki, figyelmen kívül hagyva, a kis drámáját, hogy annyi lány van itt a pixin, biztosan érdemes próbálkozni, de nem én vagyok a megfelelő ember erre.
Asszongya erre jóképességű Géza barátunk, hogy annyi csinos lány van itt, én kevésbé vagyok az, ezért írt nekem.
Ja, hogy jaaaaaaaa. Pusztán jótékonykodni akart, egyem a kis szívét. Itt vagyok én a szegény, nem túl csinos lány, aki emiatt biztos ritkán jut ilyen gurmé élvezetekhez mint a szopás. De jön a hős Random Géza, és felajánlja becses szentgrálját, hogy a számba vehetem. Én elmorzsolok néhány könnycseppet, elmormolok némi hála imádságot aztán futok, szaladok, rohanok Gézához, mert végre egy férfi, aki megengedi, hogy leszopjam.

Napasszttttmeeekkk...