A fájdalom és ami mögötte van....

Ritkán osztok meg itt információkat a magánéletemről, szexuális életemről, BDSM megéléseimről, de most mégis kivételt teszek, és elmesélek nektek valamit.
Aki ismer az tudja, hogy nem vagyok mazochista, nem vagyok túl jó barátságban a fájdalommal. Legalábbis eddig ezt gondoltam....
Amit viszont nagyon szeretek az a határaim feszegetése, hobbim saját magamat is és másokat is kimozgatni a komfrtzónából.
Kb 1 hete volt egy nagyon meghitt és bensőséges és igazán határátlépős élményem. Egy szeretetteljes, intim és biztonságos térben történt. Menekülősző nélkül, a 100%-os bizalmon és odaadáson alapulva.
Szörnyen zűrös időszakom volt, tele voltam feszültséggel, a testem is és a lelkem is be volt feszülve. Semmi nem jött össze amit elterveztem, minden rosszul alakult, tele voltam negatív energiákkal.
Az élmény amit ekkor kaptam még most is erősen él bennem, és nem a fizikai megélések miatt elsősorban, hanem a lelki síkon történtek miatt. Eljutottam egy olyan szintre a fájdalom megélésében amikor már nem tudtam semmi mást csak zokogni, de azzal a sírással minden feszültség kijött belőlem. Kioldódott minden, mázsás súlyoktól szabadultam meg, a lelkem fellélegzett. Pontosan odáig lett húzva a dolog ami felejthetetlen élménnyé tette az egészet. Nehéz is lett volna nem emlékezni rá, a fenekemen a lila foltok és a véraláfutások, még egy héttel később is emékeztettek. Minden leülésnél éreztem, és imádtam. Leírhatatlan érzés volt, és magamon lepődök meg a legjobban, hogy mennyire tudom élvezni ezt. És tudom azt, hogy a másik fél sem öncélúan csinálta, Ő nem szadista, de nagyon élesen érezte, hogy akkor és ott mire volt szükségem, és minden mozdulatából áradt a szeretet, az odafigyelés és a gyengédség, a végén pedig tökéletessé vált a harmónia, a lelkemben, körülöttem és kettőnk között is.

És hogy most mért mesélem ezt el nektek?

Háááát....Volt egy nagyon érdekes beszélgetésem tegnap. Pont erről az élményről meséltem valakinek De nem ám egy random ismerősömnek, egy olyan embernek akit itt az oldalon ismertem meg, és domináns férfiként keresgél partnert. Sosem szoktam privát beszélgetéseket megosztani, de abból amit írt most megosztok veletek egy részletet, mert totál döbbenet volt a számomra.

" A fájdalom vágyásod groteszk módon megrettent, s elvette a kedvemet attól, hogy beszélgessek, vagy bármiféle kontaktusba kerüljek veled. Undor és merev ridegség önt el. Amit kedveltem benned, az valahova elveszett. Szóval én nem szeretném ezt a beszélgetést folytatni. "

És ekkor letiltott minden létező fórumon.

Próbálom megérteni őt, de nehezen találok válaszokat.

Ti mit gondoltok erről?

Léptem egy szintet igen. Felülemelkedtem magamon egy csodás megélés alkalmával, egy csodás ember segítségével és hihetetlen meghatottsággal gondolok vissza az élményre. Tudatosabb lettem a fájdalomra ez tény. Nekem meggyőződésem, hogy aki a fizikai fájdalommal megbarátkozik és megtanulja a helyén kezelni, annak a lelki fájdalommal is sokkal könnyebb dolga lesz. Szóval mindenképpen fejlesztésre szoruló területnek érzem ezt magamban, olyannak amivel érdemes foglalkozni, ha van hozzá megfelelő segítségem.

Kedves ....! Ha olvasod ezt a blogot üzenem neked, hogy nézz mélyen magadba ezzel kapcsolatban, mert most valamit felszínre hoztam ezzel benned, amit nagyon el akarsz nyomni. Javaslom, ne menekülj...Ölellek