Valahogyakárhogy.

Függöny mögött, elbújva, egy csendes szobában, egy csendes órán egy közös vágyban.
Szorítva, ölelve, el nem eresztve, homlokot ráncolva és koncentrálva, erősen, mégis egymásra vigyázva.
Meghódítva, megszelídítve, megsértve és kiengesztelve, dédelgetve és fogva tartva, az egész világtól visszatartva.
Dédelgetve, megvigyázva, megcsókolva, elhibázva, becézve, beletalálva a szívedbe.
Megédesítetten, megbékéltetetten, megtöretve és megtöretetten, megdolgozva, megdolgozva érte és megelégedetten.
Kibontva hajad, kibontva ruhád, kibontva szíved el nem mondott titkát, kibontakozva, kibontakozottan, mindent kidolgozottan.
Óvatosan, óvakodva, óhatatlanul ólálkodva,óhajtva minden érintésed, oda ahol jólesik neked, osztva, csillagos ötösre osztályozva.
Széttárva, szétnyitva, szétvetem, szét tépem, szabaddá teszem, szépnek látlak szépségem.
Átfogva, csókolva, megsimogatva, tenyeremben tartva és kezemmel eltakarva, igényeidhez igazítva.
Kint és benne, belé és beengedve, közte és általad ölelve, szorításban összetörve, forróságát érezve.
Lassan ringatózva, ringva, szelíd de gyorsuló ritmusba, sóhajokba csomagolva, csak szavak nélkül de tűzzel elmondva.
Szeretve, szépen, szerényen, szavakkal szólítva személyem, szívedbe oltva szerelmem, olvashatod a szememben!