Sajtos mancsvers

Fejvesztve eszem az olvasztott sajtot.
Az árvízben elvesztett víz árban szerkesztett mancsot
amit nem a kirakat kirakott kínálatában láttam, megvettem és nem bántam.
Most már túlzottan is száraz minden, és bennem egy csepp megbánás sincsen.
Élem az életem nélküled, és tőlem a szomszéd az irigységbe bele is kékülhet, vagy ha olyan akkor inkább sárga. Nem esett életem kincse a sárba.
Finom ez az olvasztott sajt.
Nem láttam nálad jobb csajt.
Egy ezüst kis mancs tappancs a a láncra és és letérdel előtted a pet trainerek legnagyobb sztárja.
Ez nem a bőrödbe égetett végérvényes jel.
Mégis azt mondja, hogy jegyezd meg jól.
Ez a valaki valaki másé nem a piszkos fantáziádé.
Megnézem rólad a korábbi filmeket amiket egymásról csináltunk.
Ilyen akkor van amikor egymásnak hiányzunk.
Látom ahogy edzés közben szépen guggolsz, ahogy a mellizmaidnak súlyokat pakolsz.
Nem kell hozzá karizom por, hogy olyan legyél mint a Harison Ford.
Te csak egyet édesen mosolyogsz és nagyobb sztár vagy mint amit ma Hollywood megoszt.
Édesebb vagy mint a cukor vagy a méz vagy a sajttal töltött nugets ami most lett kész.
Mondanám, hogy hagyok neked míg ide haza érsz, de hogy ne fájjon a szíved megeszem mindet és letagadom ha kérded, és kész!