Én nem nézek, én olvasok...

(Reakció erre: Én miért nézek)

Én nem elsősorban a képeket nézegetem, és az alap paraméterek sem tudnak izgatni.
Az írás, a bemutatkozó szöveg ami elsősorban érdekel.
Lehet, hogy ez is egy különleges, egyedi fétis nálam?
Vagy csak egyszerű, szimpla agybaj?...

Írni, olvasni, ezek tudnak különleges élvezetet, boldogságot okozni.
Pluszban, eléggé kíváncsi is vagyok. Hogy ki, hogyan mutatkozik be.
Van, ami nagyon kevés. Van, ami olyan hosszú, mint az országút. Van, amit gyorsan átfutom, van, amit többször is elolvasok, mert tetszik, élvezet az olvasás.
Épp ezért, kedves MINDENKI, elsősorban akik már az ősidők óta itt vannak fent, és rengeteg történetet és blogot írtak, szóval, előre is elnézést kérek, százezer bocsika, meg három anyamaci, amennyiben a közel, s távoli jövőben, mondjuk 4673. alkalommal is látod, hogy néztelek, valójában csak olvastam. Újra, és újra.
Mint amikor általában zenét szoktatok hallgatni. Vannak kedvencek.
Én meg csak olvasgatok, olvasgatok, olvasgatok, olvasgatok, olv......
Bocsi, újfent, a lemezjátszón megakadt a tű, de már arrébb pöccintettem....
😊
További kellemes és szép napot mindenkinek!
Szublány