Alázat

10. 11. 14:00 | Megjelent: 134x
Kulcsszavak:
Most, hogy kezd kitisztulni a kép, össze áll a puzzle.
A saját példámból tanulva adnék egy tanácsot annak aki megfogadja.
Leginkább férfitársaimnak.

Vannak ránk jobban jellemző tulajdonságok.Vehemensség, büszkeség, makacsság bár ez nőkben is tud buzogni, de inkább dacc formáját öltve, (Duzzogi), irányítás mánia.
Melyek harmonikusan kimondottan jó tulajdonságok.
Vehemencia nélkül nem lehet egy jót baszni, csak, hogy messzebb ne menjek.Büszkeségének is kell legyen egy férfinek, önérzetének.
A kitartáshoz kell egy egységnyi makacsság is.
Az irányítás mániával azonban csínján kell bánni!
Alázattal lehet orvosolni.
Alázat fontos (már tudom), de kétélű, hamar átcsaphat megalázottságba.Tudatosan arcon vernek, meglopnak, megcsalnak, átvernek, megszégyenítenek, egyszóval megaláznak.Ez nem fér bele az alázatba.Retorziót követelnek.Egyenes gerinccel kisétálást.
Az alázat minek sajnos nagyon híjján vagyok (remélem voltam) mást takar.
Összekevertem a két fogalmat.
Azt hittem megalázkodom, azt hittem megaláztak, ezért nem is tettem.Így kezelhetetlenné váltam.
Pedig csak alázatosságot kellett volna tanúsítsak!
Fejet hajtani.A Nő, konkrétan a Nő esze előtt!(amibe a szívét is beletette)
Mint kiderült súlyos vereséget szenvedtem ebben, talán végső vereséget.Talán.
Végig tudtam, hogy igaza van.Azt is hogy igazak a szavai és, hogy a lehetőségeihez mérten mindent megtesz, jószándékkal.
Minden amit számunkra eltervezett tökéletes volt.Szokták mondani, hogy egy kapcsolatban kettőn áll a vásár.Ez igaz 99,9%-ban.
Alázattal és nem megalázva be kell ismerjem, hogy én erősítem a 0,1%-ot.
Csak hátra kellett volna dőljek, hálásnak lenni, hogy ilyen Nőm van és ennyi.
Sajnos nem ezt tettem.
Már mindegy, nem tudom az idő kerekét visszafordítani.Bármi módja lenne megtenném.Csak tanulni belőle, máshogy csinálni a jövőben.

Az irányítás átadása nem férfiatlan.Közös célnál főképp nem.Elismerése annak, hogy van amiben, a másik, a Nő jobb és pont.
Kibaszott nagy árat fizetek ezért, a legnagyobbat.Nem láthatom, nem hallhatom, nem érinthetem.A Kincsemet vesztettem el.
Buktam már lakást, jelentősebb összeget ugyanezen hibából.Materiális cuccok, nem értékesek igazán.Visszakeresem aztán jól van.
Az Ő elvesztése éltre szóló lecke.

De nem ez a legfájóbb!Nem a saját fizetni valóm bánt a legjobban!
Csalódást okoztam, Neki.
Ha jóvá tudom tenni se fogom megbocsájtani magamnak, amúgy végképp nem.

Lemegyek-e ettől a blogtól kutyába?Nem.Megírtam, nem lettem bolhás, vakkantani se vakkantok.Amúgy is brummogni szoktam.
Na az is faszság!

Egyáltalán nem érzem, hogy lemennék kutyába.Kutyaütő az voltam.A legkevesebb, hogy vállalom a saját sz@rom és tanulok belőle.

Nem tudom, hogy más jár-e hasonló cipőben.
Ha igen:
“Akkor kapj a fejedhez te fasz!Mert beborulsz, mint kisbusz az árokba!”
Nem úgy__________

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a bejegyzéshez.