Szerintem egy kibaszott dolog miatt érdemes élni és az a szeretet. Nem tudom felfogni, az elmém túl csekély, de érzem létezik. Kell lennie egy olyan erőnek ami nem csak önmagáért létezik. Mert hát birtokolj és akarj pénzt és vagyont. Autókat, házakat, mobiltelefont. Szép táskát, öltönyt, lakcipőt. Ékszert aranyat, gyereket, férjet, feleséget és szeretőt. Mindent birtokolsz, mindened megvan 100 évre. És utána mi lesz? 14 milliárd éve létezünk. Vagy így vagy úgy. Csillagporban, álmokban, egy nyomorult bolygón felépített formában.
És ha már elég, és megunjuk, akkor kibasszuk. A tárgyainkat, az embereket, a vágyakat.
Minden csak egy pillanatig létezik. Mindent akarunk egy röpke pillanatig. De magát a pillanatot sose éljük meg. Azt ami volt, van, és talán lesz. Csak remélhetjük talán lesz. Valami szép, valami kedves. Valami ami sose volt előtte.
És amikor jön a tűz és víz. Amikor elmos mindent a harag, félelem és fájdalom. Amikor felrobbannak csillagok és viszik az univerzumot akkor mi marad?
Csak te meg én.
Hozzászólások (0)