Raktár

skinwalker (51)
Domináns
Férfi, Hetero
  • Van nyilvános albuma 
  • Van blogja 
Bejegyzések idő szerint 2021. 01. (1)
2017. 09. (1)
2017. 05. (6)
2021. 01. 04. 00:36 | Megjelent: 682x
Ez is néhány éves történet, gondoltam, megírom.
Egy munkahelyen találtam jó randihelyszínt. Raktárépület, de volt ott diszkó, tánctanfolyam, étterem, TV-stúdió is. Összejöttünk egy kicsi nővel, akiről kiderült, hogy nem idegen tőle ez a világ. Saját bevallása szerint képcsere után látta, hogy ebből lehet valami vadabb, mint sima szex. Örültem a szerencsének, mert tetszett. A helyzet is. Jó teste volt, imádtam. Egyszer elmondta, hogy puncipumpával próbálkozna, de amit vett az túl nagy és kényelmetlen, de majd vesz egy kisebbet. Nekem se kellett több, mondtam, hogy hozza csak, majd kipróbáljuk. Hogy hol és mikor azt nem tudtam, mert hát szánom-bánom, nem független férfiemberként nehéz jó helyet jó időben találni. De nem lehetetlen! Úgyhogy az akkori munkahelyemen találtam lehetőséget arra, hogy egy tartalmasabb estén kipróbálhassuk ezt az eszközt. Voltunk búvóhelyeken, kocsiban, fene tudja, ahogy jólesett. Ezen a helyen is voltunk már, de nem ebben a helyiségben és nem így.
Felkészültem. A helyiségben ahol volt egy kanapé, a plafon alatt átmenő csövekre tépőzáras pántokat tettem fel. Megnéztem a magasságot, szélességet körülbelüli méretre. A cső tetejére feltettem a csuklópántot, hogy ne látszódjon elsőre. Gyertyát gyújtottam, üdítő, süti-ropi-kóla. Mindegy, apró részletek, kis figyelmesség. Ennek Ő volt mestere, én csak halovány utánzattal szolgáltam. Találkoztunk. Ő jött, beengedtem, lementünk a lépcsőkön, be a szobába. Becsuktam az ajtót, gyertyafény világított. Furcsa egy romantikája van az ilyen lepukkant helyeknek, de én szeretem. Beszélgettünk, közben persze a textil lefeslett rólunk, de leginkább Ő volt már meztelenül. Izgató volt mindig , szerettem a testét. De inkább Őt magát úgy egészében, mert mindig jókat beszélgettünk. Volt közös témánk bőven. És imádtam, ahogy élvez.
Témázgattunk, ő elővette a kis pumpáját. Megnéztük, beszéltünk róla. De valahogy félre tettük, nem is volt érdekes. Inkább egymással foglalkoztunk. De egyszer eljött az idő. Felállítottam, kértem, hogy emelje fel a kezeit. Levettem a pántokat, Ő meglepődött, hogy ezzel készültem. Kikötöttem. Úgyhogy a mellei kaptak paskolást bőven. Amikor már hangot adott neki, abbahagytam. Mindig egy picit tovább és jobban csináltam, mint ahogy jólesik, mert úgy van értelme. Különben nem szenvedés, csak élvezet. De szerettem ahogy csattog. Nem voltak nagyok, csak kedves cicik. Élvezet volt látni, ahogy remegnek a csapásoktól. Tettem rájuk csipeszeket. Szeretem a facsipeszt.
Aztán jött a pumpa. A helyére tettem, rámarkoltam a gumi szívókára. Felnyögött. Addig pumpáltam, amíg a helyén maradt segítség nélkül. Na jó, egy kicsit jobban. De igazítani kellett rajta, mert nem tetszett neki az első menet. Úgyhogy másodikra sikerült jól elhelyezni és rendes vákumot adni. Ezt már élvezte.
A fenekét vettem célba, szépen, módszeresen elkezdtem fenekelni. Közben én is felizgultam, hátulról kaptam el. Egy mozdulattal tövig voltam benne, nem kellett már izgatni a behatolásért. Levertem róla a csipeszeket. Ahogy hátulról dugtam, az egyik kezemmel a mellét markoltam, a másikkal a hajánál fogva hátrafeszítettem a fejét. Aztán támadt egy ötletem, hogy nézze a fali tükörben ahogy dugom. Nem volt oda a látványért, de engem izgatott. Végül elengedtem és a kanapén folytattuk. Az, hogy minden pózban, nem kifejezés, de amikor durván ujjazni kezdtem ahogy a felnőtt filmekben szokás, egyszercsak spriccelni kezdett. Ettől megijedt, abbahagytam az élveztetését. Kiment, rendbe szedte magát. Amikor visszatért, beszélgettünk, elmondta, hogy ilyet még soha senkinek nem sikerült vele elkövetni. Én nem értettem, mert köztünk mindig minden egyértelmű volt. Tényleg nem egy könnyen élvező típus volt Ő sem, de azért lehetett rá hatni. A partnereivel lehetett gond, talán türelmetlenség, sietség, fene tudja. Aztán kiélveztük egymást hajnalig, amikor is elköszöntünk és mentünk haza. Külön-külön.
Idővel ennek a kapcsolatnak is vége lett, mert ő többet akart, én pedig nem tudtam annyit vele lenni mint kellett volna. Emlékezetes alkalmaink voltak, sosem fogom elfelejteni.

Hozzászólások (0)


Még senki nem szólt hozzá a bejegyzéshez.