Dél múlt nem sokkal.
A lepedőt, a matracvédőt és a matracot is elárasztottam már, nyöszörgök, sikoltozok és jajgatok, aztán a Valahonnan a nevedet is elsuttogom abban a transzban, magamon ezért ott igencsak meglepődve. Hogy juthatsz eszembe éppen most?
Aztán persze összeáll: most vagyok Ott ahol te, amikor sóvárogva borulok térdre 12 éve a lábaid, és vágyottnak, de akkor elérhetetlennek tudott gyönyörkészséged előtt.
A folyó most bennem, belőlem folyik.
Isten éltessen!
Hozzászólások (0)