Nyugodjon békében

🎚Nem szoktam búcsúzkodni, nem is álltunk közel egymáshoz annyira. Nem is nagyon van közöm hozzá igazából. Mégsem fog senki más megemlékezni róla a fétis világban, és tartozom neki ennyivel. Nem fogom őt megnevezni, egy közeli szubomról van szó.

Éppen rajta gondolkoztam, miért nem keresett mostanában, rég találkoztunk. Szokott írni, néha hülyeségeket is. De aranyosan, lelkesen. Mindig életvidám volt, pedig akora hátránnyal volt a többséggel szemben, amit nem sokan tudnánk ép ésszel elviselni. És mindig küzdött.

Volt benne egy nagy adag fetisizmus, amivel amúgy nincs baj, csak tévesen gondolta magát nagyobbrészt szubnak. Nem akarom ezért elitélni, hiszen az elsők között szavazott nekem bizalmat. És igyekezett udvarias lenni, ha alázatos nem is volt mindig.

Voltak terveink, voltak élményeink... Persze nem rám tartozik első sorban a halála, nem is szólt senki, ki szólt volna? Nem voltak perverz barátai. Viszont! Minden barátja tudta, hogy perverz. Hatalmas tisztelet! A nőnek is, akinek udvarolt (vagy valami olyasmi), elmesélte a kis történéseit. Sokan nem képesek így felvállalni magukat, szerintem példa értékű.

Talán ennyi... Sosem felejtem el neki az első nővé nevelésemet és mélytorkoztatásomat. Elsőre. Csont nélkül. És mindig tövig. Szép volt.🎚