Vesszők

A lány bekötött szemmel térdel a pléden. Meztelen.

A napfény melegíti csodás mellét, meredező mellbimbója nem tudja mi vár rá. A mögötte levő fenyves ágai gyengén lengenek a késő nyári meleg szélben. Messzire ellátni a magaslatról, de ha ez kevés lenne a háttérben egy magaslesről még a messzi faluba is ellátni.

Voltak már itt. Erdő, dombok, hegyek.

Ma büntetés vár rá. Már mindegy is miért, hisz annyi ok lehetne. A hallgatás, a nem akarás, de a férfinek elég az is, hogy a hosszú ideje felgyülemlett feszültséget végre a megérdemelt kapja meg.

Hónapok óta száradt egy csomó levágott vessző a férfinál. Legutóbb is elvitte a lányhoz, de akkor már volt köztük egy fal, amit mindketten építgettek, de csak a másik által húzott falat látták. A kölcsönös szemrehányás elvette a lehetőséget elővenni.

Viszont most újra szembe jöttek egymással. És a férfi tudta, hogy így lesz. És a lány is.

Láthatatlan sugarak az éteren át elérték egymást… ha akarták… ha nem.
A férfi hideg kék szemmel nézte a meztelen lányt. Vágyakozott rá. Hogy megérintse, megszorítsa a nyakát, megcsókolja, majd csöndben elővegye a vesszőket.

Lassú volt. A lányban a feszültség csak nőtt. Igyekezett ellazulni, de képtelen volt. Túl rég volt utoljára. Tudta, hogy a férfi minden rezdülését érzi és figyel rá. De fájni fog. Régóta vágyott erre a fájdalomra.

A férfi két hosszabb vesszőt vett elő, a két vessző vízszintesen egymás mellé fogta, a nő mellei elé tette és közé illesztette a két mellbimbót majd az oda készített gyorskötözővel a vessző végeket összerögzítette. Szorosan fogta a bimbókat a vessző, de még könnyen elviselhető volt. Apró kis kidudorodások épp hogy nyomták a bimbóudvart.

Ezután a lány térdeit széthúzta, térdelő ülést kért. Szép lassan engedje le a fenekét. Közben a másik kis vessző csomagot, mely 5-6 előre összekötözött vesszőt tartalmazott a lány lába közé helyezte a férfi, igy mikor a lány leereszkedett a lazán összeköttött vesszőkre helyezte az ajkait. Hirtelen fel is szisszent a szúró pálcáktól, de lassan megszokta. Bár elég óvatosan tartotta magát rajta.

A férfi tudta, hogy ez csak egyenlőre van így.

A férfi az utolsó pálcát jobb kezébe véve lehajolt a lányhoz és megcsókolta. Hosszan, egyre vadabbul. Közben bal kézzel a lány melle között a mellet szorító pálcákat szorosabbra fogta, a bimbók megfeszültek, majd hirtelen a csókot abba hagyva a kezében levő pálcával a bimbókat kezdete ütögetni. Csak finoman, nézve a lány rezdüléseit, hogy a feszültséget, fájdalmat lassan fokozza az elviselhetőség határáig. Látta már a lányt elalélni többször. Tudta mi az a tempó, ami eljuttatja oda.

Majd hirtelen a pálcázást abba hagyva a lány szájába dugta meredező farkát és tövig nyomta, egyúttal erőteljesen a lány testét lefelé nyomta, hogy a szemérem ajkai mindinkább a vesszőkre nyomódjanak. Bal kezével még mindig szorongatta a lány mellét, egyre erősebben. A farkát is mélyebben tolta a szájába.

Jobb kézzel levette a szemellenzőt és belenézett a lány szemébe. Könnyek csillogtak benne, de csodálattal nézte a férfit. A tarkóját megfogva a lehető legmélyebbre tolta a farkát, a fejét fogva előre hátra mozgatta.
A lány a mellét, csiklóját ért izgatás, fájdalom hatására hirtelen elspriccelt. Ezzel egyidőben a férfi elélvezett, tele töltve a lány száját.

A lány nem bírta tovább, összecsuklott a plédre. A férfi finoman elvette a vesszőket a lány lába közül, melléről, majd átölelte és szorosan fogta. Érezték egymás lüktetését.

Később a szél cirógatását is. Egymás érzéseit.

A férfi otthon nézi a vesszőket, és az jár a fejében szüksége lesz e rá valaha.