szubkultúra

Van nekem egy barátosném, aki ugyanolyan nagy metálrajongó mint én. Namost ő sosem visel feketét, sosem. Ami tök jó, mert a fehér/világoskék/ rózsaszín felsőjében őt mindig könnyű megtalálni egy koncerten. Senkit nem tesznek ki a kapun, ha nem fekete/bandás pólóban jön, mégis a többség ezt teszi. Mert az öltözködésünkkel is kifejezzük az összetartozást, másrészt az "alkalomra öltözünk". A goth haverjaimat lehet meg se ismerném smink nélkül.
A zene élvezetét nem befolyásolja a ruhánk színe vagy fazonja, de azért mégsem megy az ember szakadt farmerban operába.

A BDSM közösség is egy szubkultúra. Nem szívelem azokat a helyeket sem ahol a dresscode az a lakk vagy bőrfétish, ha az a rendezvény magát elfogadónak és nyitottnak hírdeti. (Direkt nem nevesítek és van több is, de aki akarja próbálgathatja magára a lakkrucit).
Kifejezetten üdvözlöm az olyan kezdeményezéseket ahova egy újonc érdeklődő el tud menni saját maga számára is komfortosan öltözve Ahogy tettem anno én is. DE.
És itt jön az a mindent tönkretevő két betű.

Amikor először voltam Danibulin, akkor egy fél órán keresztül csak azt dolgoztam fel amit látok. Cicafiú, pónifiú, faszháló, fűzők, szoknyák, parókák, bőr, farmer, csatt.. Mindenki úgy ahogy ő magát önazonosnak vallja. És ez tök jó volt.
Most viszont második alkalommal látom, hogy alig van aki ki/be öltözik. Tök okés a farmer-póló is. DE.
De munkahelyi környezetben is kevesen vállalják a metálospólót, ha mindenki öltönyben van. Ahol a hétköznapi viselet a többség, ott az lesz az alap egy idő után, és tartok tőle, hogy kifakul a sokszínű önmegmutatás, mint a sokat mosott farmer.

Nincs a zsebemben a bölcsek köve, megnéztem kétszer is. Nem célom senkit agitálni, csak a jelenségen megakadt a szemem. Tekintsétek annak ami a blogolás célja: morfondírnak.

Zene, mert az jó:
https://www.youtube.com/watch?v=JY1pc303OvQ&ab_channel=Nightmist02