Gondolatok 3

' " : - először az elmaradt ékezetek.

Valami ilyesmi formán, igen.
Egy kedves ismerősömmel nemrég beszélgettünk, és pont ezt hoztam fel, hogy az emberek nem kíváncsiak a történetekre. Aztán már este el is gondolkodtam ezen, hogy ez így szép és jó, de nem lehetek kíváncsi minden kibaszott sztorira. Priorizálni kell. Van akié akármilyen elbaszott is, érdekel, mert fontos, de kell egy határ.
És igen, az idő fontossága meg az ilyen felesleges harcokban mérhető nagyon, amit említesz. Amikor valaki sztorijának a része leszek, úgy hogy nem is akarom igazán.

Egyetértek veled. Nekem nem volt könnyű elérni ezt a mostani állapotot mert kíváncsi természet vagyok. De ebből mindig voltak felesleges konfliktusaim...mára már nagyon ritkán vagyok kíváncsi arra,hogy számomra ismeretlen emberek mit miért írnak. Aki számít attól meg megkérdezem és mivel ismer nem fogja sem számom kérésnek sem okoskodásnak venni, hanem tudja pusztán érdekel a dolog.

Ugyanígy voltam anno azzal is, hogyha valaki megbántott akkor meg akartam torolni és megmondtam neki a magamét. Ma már nagyon ritkán megyek bele ilyen jellegű konfliktusokba és nem azért mintha félnék...hanem mert az ilyen egy engergia vámpír, én meg jobb dologra is tudom fordítani az időmet minthogy a hülyékkel vagy a trolokkal küzdjek.

Elnezest az ekezetek hianya miatt, majd holnap egy kulon kommentben potolom oket.
Azt gondolom, hogy az irigyseggel is, mint minden massal ami masban jatszodik le, egy nagyon fontos dolgit tanultam meg. a sajat dontesem jelentoseget, hogy mennyire akarom megerteni, van e olyan fontos a szemely szamomra. vagy onvedelembol, illetve eletminoseg megorzesebol a helyen kezelem, es megtartom a 2 3 4 lepes tavolsagot. nekem nehez volt ez, most is van hogy nehez, de valahol meg tudom, hogy nem lehetek egy folyton belato es mindenbe konyekig belemerulo ember, mert kisziv. erteni velem a masikat, de ettol meg tudom azt mondani, hogy be tovabb. nem egyszeru, sokat kuzdok meg vele.

Úgy voltam ahogy te. Zavart, hogy irigy rám mert mondjuk nekem 17 db obagem vagy 150 pár cipőm van és hó végén nincsenek kenyérgondjaim, de az nem érdekelte, hogy pld. én nem 8-16-ig ülök egy irodában és elvagyok, hanem napi 12-16 órát dolgozom azért, hogy mindenem meglegyen.

Aztán úgy voltam vele, hogy az ilyet nem lehet megérteni mert ez az emberi kicsinyességből eredeztethető én meg soha nem voltam kicsinyes és irigy sem ezért nem fogom ezt megérteni soha. Elfogadtam, hogy ő ilyen és feltettem arra a polcra amin az áll: "nem létező személyek/ energia vámpír". Aki nincs, azzal nem kell foglalkozni. Ha az ilyen mondd valamit nem kell meghallani és simán át kell nézni rajta.

Engem zavar ha valaki irigy és nem értem csak azért is született ez a blog. Soha nem zavart, ha valakinek több volt, ha valakinek jobban ment és soha nem próbáltam meg éreztetni azt, ha nekem több volt adott esetben. Ezért nem értem mert én hajlandó vagyok tenni azért, hogy több legyen, hogy nekem/nekünk több és jobb legyen. Ezt más miért nem teszi meg!
Ezek csak is a gondolataim aki hasonlóan gondolkodik érti aki nem az meg valószínű irigy azt hiszem!
És köszi az egyetértést! :-) Pi

Ez a Blogotok is nagyon jó.:-) Éppen a napokban gondolkodtam egy hasonló írásán. Így köszönöm, hogy ezt megírtátok.

Soha nem voltam irigy másokra. Pontosan azért nem amit itt már írtatok, ha irigy vagyok attól nekem nem lesz az ami az irigység tárgya.
Azt aki irigykedik nem érdekli, hogy te mennyi időt fektettél abban, hogy az irigyelt dolgot elérd vagy megvedd. Mert felszínes és mert ő biztosan nem tudna beletenni annyit amennyivel az irigység tárgyát te elérted.

Mondok egy példát. Ha valaki nem jól választ párt akkor nem lesz boldog csak megalkuszik és saját magának hazudozik mivel azt hazudja boldog pedig nem az és ezért irigy arra aki boldog. Ő is boldog lehetne csak ahhoz tudni kellene nemet mondani vagy tenni vagy éppen egy kis önvizsgálatot végezni és azt mondani ebben hibáztam akkor ezt kell kijavítanom. De ehhez felnőtt felelősségteljes embernek kell lenni...ilyenből nagyon kevés van...
Az emberek nem küzdenek a dolgokért és csodálkoznak azon, hogy amit akarnak nem érik el.

Én is általánosságban írtam amit írtam. Szerintem más is általánosságban gondolta, de elmesélte a saját szemszögéből is

Elnézést, ha félreérthető voltam esetleg, nem itt beszélgetésben résztvevőkre gondoltam, amikor írtam ezeket. Amit konkrétan írtam, az saját tapasztalat magamról. A többi pedig filózás, nem célozgatás.

Akkor még hülye is, mert elhiszi, amivel tömik a fejét. Na ezért van az, hogy meghallgatom a tanácsokat és aztán döntök a magam hülye feje után, legfeljebb tanulok a saját káromon, de semmiképp nem tökölök és lelkimaszturbálok és irigykedek. energiapazarlás. annyi idő alatt többször is megcsinálhatok esetleg egy adott feladatot és talán még jó is sülhet ki belőle, aztán a sikerélmény meg továbbrepít, szárnyakat ad, mint a .... energiaital :)

Már bátor vagyok és merek ugrani, de amikor még nem mertem ugrani akkor is azt kerestem hogyan tudnám ÉN megtenni nem kifogásokat kerestem nem irigyeltem másokat! Ezért nem értem az irigy embereket! Pi

Szerintem a másik végletről szólt a dolog, na jó meg kicsit arról is, hogy legyünk türelmesek az irigyekkel egy pontig, aztán már nem érdemes

Igen :) Dehát, ha valaki sokáig úgy él, hogy SOHA nem tud bátor lenni - mert meggyőzték hogy gyenge vagy alkalmatlan, vagy elhitte hogy csak baj lehet belőle - akkor nem tudja milyen érzés, el sem tudja képzelni, hogy az irigyelt ejtőernyőssel együtt állni az ajtóban, és elengedni a vasat :)

Na én pont itt tartok hogy nem én nem akarok ebbe sorba beállni nem tudom elviselni az irigy embereket. Oké akkor nem vagyok toleráns nem érdekel, de van az a határ ami már nálam is túl megy mindenen.. Ennyi Ez a blog is azért született. Pi

Hozzászólásod elejéhez. Na ez a tökéletes alapja, táptalaja a fincsi lelkimaszturbációnak. Milyen jó is már az, sajnálni magunkat, okolni másokat, miközben elmegy erre a drága sok energia, ahelyett, hogy a sok baszódás helyett ténylegesen tennék valamit, ami mondjuk csak negyedannyi energiát emésztene fel. Tehát tök logikus, hogy nem teszünk, hanem inkább lelkimaszturbálunk teljes energiabefektetéssel, mert az milyen fasza már és semmit sem kell tenni :)

nem tudom...soha nem voltam irigy, se féltékeny. Én arra vagyok büszke, amit létrhoztam

Nyilván, én is éreztem már irigységet. Volt, amikor nem is kezeltem ezt magamban sehogy sem. Csak megéltem, mardosott, aztán elmúlt, jó esetben anélkül, hogy megutáltam volna, aki felé éreztem. Azt hiszem, visszagondolva, az ad erőt benne, hogy az önsajnáló részünket nagyon szépen borzolja. Bizserget, hogy az élet megint csak velünk babrált ki, mással meg bőkezű volt. Ezzel el lehet ketyegni, akár egy életen át is.
Aztán, rájöttem, hogy ez az érzés meggátol abban, hogy tanuljak valamit attól, aki sikert ért el. Mert nem látom az utat, csak a célt. Így amikor ezt éreztem, elkezdtem félre tenni a büszkeségem (mármint hogy én ugyan le nem leplezem magam, hogy ezt hogy is kéne csinálni JÓL), és inkább közeledtem, kérdeztem. Így lett kapcsolat, és ráadásul kiderült, hogy az a hamis elképzelés, hogy úgy sem fog beszélni róla, segíteni mert IRIGY, meg is dőlt. Ezzel együtt, az is kialakult, hogy olyan közegben, ahol mindenki kiveszi a részét a dolgok alakulásából, sokkal nagyobb a biztonságérzet is. És rossz nézni, amikor ilyen helyzetbe olyan valaki kerül be, aki még nem jutott el magában oda, hogy az EGO valójában gátolja, és az élet nem csak őt rugdossa. Ilyenkor rossz nézni, hogy nem érti. És nehéz nem segíteni. Pedig valahol csak annyit lehet tenni, hogy egy ideig tolerálni, türelemmel. De aztán eljön az idő, amikor vagy dönt, vagy megy.

Visszakérdeznék. Szerinted érdekli, hogy mit tettél bele? Nem az a lényeg, hogy több, hanem, hogy kevesebbnek érzi magát, ezért frusztrációt érez, amit le kell vezetni valahogyan. És ha ezen kiindulva viszem tovább a gondolatmenetet, akkor nem kicsit érzi jobban magát és meg is van győződve, hogy igaza van és milyen faszán megaszondta

Valami hasonlót gondolok én is ha én megdolgozok valamiért akkor az örömmel tölt el és sokan lehetnek irigyek érte, de nem látják a mögöttes munkát a mögöttes gyötrelmeket. És ez igaz mindenre is. De ettől ő még több lesz??? Na ez a kérdésem! És az, hogy ettől jobban érzi majd magát?

Ez jó, ez tetszik :) Igen, valahol erről van szó, köszönöm :) (Sa)

Tovább is ugrottam egy lépéssel, mert az irigységet még értem is. De az milyen, amikor valaki azért hoz létre, tart fent hamis képet magáról, hogy mások irigykedjenek? Na ott hol veszi ki az egészből az energiát magának? Nyilván, önmagán belül ez egy olyan motor, amit így tud kihajtani. De valódi kapcsolat már abszolút nincs. Míg az irigységnél talán legalább egyoldalú van.

Szerintem, az irigység egy közvetett dolog. Úgy értem, irigy valaki a másikra, de közben azt gondolom, a magával szembeni elégedetlenségét vetíti ki ebbe. Mivel az irigység esetében általában a befektetett munkát nem látják világosan, csak a sikert. Így ez a csalóka "nekem is járna ilyen könnyen, vagy ilyen jól" rugó lehet. Szerintem.

Csak őszintét kapsz :)

Köszi tudtam, hogy van akiben bízhatok és te azok közé tartozol! :-)))) Pi

Tényleg Te vagy a hülye és igen ritka állatfaj. De engem nem zavar, ugyanebbe a fajba tartozom :)

Nem azzal van bajom, hogy toleráljam, mert egy darabig talán tudom is, azzal van bajom, hogy nem értem. Soha senkire nem voltam és nem leszek ( ha ennyi eszem marad persze) irigy. Attól, hogy irigy vagyok nekem több lesz???? Nem egy fikarcnyival sem. Soha nem érdekelt kinek mije van. Én nőként ha bemegyek valahova nem azt nézem, hogy hú basszus mennyi mindene van, hanem azt, hogy ebből mit tudok a saját két kezemmel megvalósítani!
Ja lehet én vagyok a hülye és én kérek elnézést mert egy kihaló állatfajhoz tartozom ezzel a mentalitással. Én azt nem tudom nálunk ki mennyit keres holott én számfejtek, addig tudom amíg megcsinálom és amíg elutalom utána nem érdekel! Tényleg én vagyok a hülye ezt már látom! :-))) Pi

Vannak. Lehet velük kerek a világ nem. Lehet azért kerülnek az utatokba, hogy türelmesebbé, toleránsabbá tegyenek :) Az ismerősökhöz, barátokhoz is kell nem kevés, bár tény, hogy az nem nyűg :)

Megkeseredett ember.....