2020. 05. 22. 07:06 | Megjelent: 1111x
Sakhti néni nem akar újra pofàra esni.
Óhjessssz😉
Tudom,hogy nagy bőnyàlas romantikàt vàrtatok,de nem lesz.
Azon egyszerű okból,hogy a fotelos szàjkaratén kívül semmi se történt az elmúlt napokban.
A verbális tuning is gyorsan alàbbhagyott a részéről.
Tehát...a felelősségteljes döntéseknek tovàbbra is hiànyàt szenvedi.
Duma,duma.... tettek sehol.
Az,hogy huszonévesen megijedt,alàírom...de majd' negyven évesen elég ciki,hogy még itt tart.
És tegyük hozzá-nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban,hogy rajtam kívül hàny nő van hülyítve.
Öreg vagyok én màr bohócnak.
Felteszem a polcra,ahol a beteljesületlen szerelmeim laknak és nem fogom soha elővenni,hogy leporoljam.
....és ez megintcsak nem rajtam múlt.
Hozzászólások (15)
Lehet azt árnyaltan/finoman hogy a másiknak dagadjon a melle a büszkeségtől. :-D
Nem írok ki mindent. Az aktuális jelenlévők nincsenek kiteregetve.
Azért ekkora indiszkrét tahó nem vagyok.
Ellenben megnyugtató,hogy van,aki szintén rosszul viseli a vizuàlis ingereket a màsik nem részéről.
Részletekbe nem mennék,de tény,hogy ràmfér a hétvégi kiruccanás ... àjulàsig😈😈😈
És én is brutálabb lettem. Esetében gondolat erejéig sem játszott soha a BDSM. Olyan lett volna mint egy angyalt megütni. Szentségtörés.
Márpedig mocsok nehezen tudom megállni ha egy formás popsi billeg az orrom előtt...
Ma majdnem kapott a fizikoterapeutám is. Szerencsére időben észhez tértem, lehet hogy rám kapcsolta volta a rendelő összes áramát... :D
Baszki,némi fàziskésésetek van....
De ha ez vígasztal...jómagam sokkal brutàlabb vagyok most,mint 10 vagy 15 éve....úgyhogy Isten óvja az akkoriakat tőlem mostanság 😈😈😂😂
15 éven át gyászoltam a Nagy Szerelmet, aztán hirtelenkaptunk gy új esélyt.
Nagy kár hogy már egyikünk sem az aki akkor volt...
Ez egy szarkasztikus komment volt a részemről 😇
Nem szoktam vàgyakozni. Maximum làtok valakiben valamit...és akkor KELL!
És ami nekem kell...azt levadàszom.
Egyetlen férfi volt az életemben,akinél ismeretlenül fogalmazódott meg bennem,hogy mondok egy imàt,hogy elém hozza a Sors.
...elhozta 😉
Visszatérve a 10 évre... véletlenül làtott meg most, szerintem. Aztán maradt pàr emlék, amitől beindult.
Nekem is maradt,csak engem óvatossàgra intett. Sokszor jutott eszembe, amikor magànyos voltam 😔
És a hirtelen örömködés utàn-ami nàlam leginkább baràti beszélgetést jelentett volna- gyorsan hàtraléptem pàrat.
Aztán pedig hagytam.Ahogy te is írtad-mert nem akarok versenyezni egy illúzióval.
...hogy mit szalasztottunk el? Én egy bizonytalan fiút,ő pedig a végzetét.
...maradjon csak az illúziónàl,az nem töri össze a szívét 😉😈
Aki 10 évet sóvárog és nem tesz semmit az bolond.
10 évi fantáziálás után borítékolható a koppanás. Fantáziával nem versenyezhetsz.
Ne romantikus szappanoperából vágyakozz. Érd be azzal hogy itt és most fel akarnak rakni asztalra/falra, aztán tessék azt tovább gerjeszteni. :-)
:-D
Viszont ami komoly tanulsàg-aki a saját szenvedélyét nem tudja kezelni,az a màsét se fogja...sőt!
És azt màr tényleg csak óvatosan írom le,hogy hol marad A Férfi viselkedése,identitàsa A Nővel szemben?
A nyafogàson túl. És itt most szó nincs BDSM-ről. Csak emberekről,akik àllítólag kívànjàk egymàst.
Valahogy hiànyoltam az "elmúlt évtizedben milliószor eljàtszottam a gondolattal,hogy hogyan basznàlak szét àjulàsig" kezdetű mondatot....vagy a "végre itt vagy, úgyhogy 10 év sóvàrgàsàért felelsz,csak mondom,hogy készülni tudj rà"
És ez lett volna a tökéletes kulcs hozzàm....ha màr ilyen jól megy a fantàziàlàs.
Egyébként mindenkit sajnàlok,aki eltàvolodott a valósàg érintésétől,megélésétől.
Annyira nem pótolja azt,amit a tekintetek egyetlen összevillanàsa tud okozni.
És ez... ebben a közösségünkben még inkább jellemző.
Amikor megkérdezik tőlem,hogy mire vàgyok...nem tudok mit mondani,mert amit csak akartam vagy izgatott, megtettem. Mindig. Nem vàgyakoztam hiàba.És ezután is így teszek.
Mennyi ilyen van a másik oldalon
Kommunikáció kimerűl a betükben
Komolyabbra fordulás esetén gyorsan kihátrál (indokolatlanul )
😂
Valószínűleg időközben más korlátokat épített ki magának, de jólesett számára eljátszani a gondolattal, hogy mi lenne ha?...de ő sosem fogja megtudni, hogy milyen veszett jó is lenne valójában...talán jobb is, mert akkor szembesülnie kellene vele, hogy nem jó most neki abban, amiben van...így sokkal kényelmesebb:)