Itthon

Mindig ràcsodàlkozom,hogy milyen jóhiszemű idióta tudok lenni.
Ma érkeztem Budapestre.Végre itthon,szervezkedek hetek óta.
Régen jàtszottam. Angliában nem is fogok egyenlőre.
Azért némi fenntartàsokkal ismerkedem,de a bizalmat meg szoktam előlegezni.
Nem mennék részletekbe,mert nincs jelentősége....én az örök idealista,aki még a sokadik variàlàsra se veszi tudomàsul,hogy hagyjam az ilyen embert a picsàba!
Húzd meg,ereszd meg....talizzunk,ne talizzunk....jàtsszunk vagy inkább ne....
Szimpla szakmai kivàncsisàg,hogy mi munkàl benne... valóban hülye vagy csak szórakozik?
És őrületes tehetségem van bevonzani mindet.
A hét elején tudomàsomra hozta,hogy én aztán bàrkivel,bàrmit....igaz,hogy még soha nem talàlkoztunk,de màr ismer.
Nos, nyilván amikor ifjú baràtom még a sarki jàccccótéren kavarta a homokozóban a pisikàsàt,én kb.màr akkor subot térdeltettem....de szerencsére nem bàrkit és nem is akàrhogy.
Ezúton küldöm csókjaim nekik,akik csupàn néhànyan voltak,mert finnyàs a csúnya néni😂😂
és dom baràtaimnak is természetesen 😘😘
Szóval...mire jók ezek a vàdaskodó gyàvasàgok? Amikor nincs bennünk annyi,hogy a màsik elé àlljunk és elmondjuk a véleményünk vmiről,ami akkor dőlt volna dugàba,amikor szembe àlltàl volna velem.
És igen sajnàlatos,hogy ettől az élménytől megfosztottad magad.
Nekem elhiheted 😉