Szelidítőknek és a vadaknak

"Volt- e valaki, akit megszelidítettél és volt- e valaki, aki megszelidített téged? Találkoztál- e már azzal, akiért legbestiálisabb szörnyetegeid is lekushadtak szűkölve, nyüszögve, mert oly becses volt számodra, hogy azt kívántad magadban, inkább tépjenek és marcangoljanak téged unos-untalan, mint rajta egy karcolás is essen? Beengedted- e lelked legutolsó, legtitkosabb szobájába feszengés nélkül, ahol elhitted már egyszer valakiért, hogy nincstelenül is leggazdagabb lehetsz, ha szeretnek? Hagytad- e már port törölni legrettegettebb félelmeidről és engedted- e, hogy miattad-mosolyát a szívedre ragassza útravalóul? S, megállt- e az idő, csak azért, mert belefeledkezve nézted, mert boldog voltál attól, hogy létezik, hogy létezése sajátos, pillanatnyi időgörbéjét, veled osztja meg... ebben a mostban?"

Igen,majd egyszer....talán....