Powerplay

Szokták mondani, hogy a fétis és a BDSM kéz a kézben jár. Nyilván, aki egy dologra kihegyezi az érzékeit, előbb-utóbb belakja természete szerint a teljes teret.

Hogy domináns lennék? Ahogy olvasgatom a profilok leírásait, a blog és fórumbejegyzéseket, úgy nyirbálom le a fejemben lévő konstruktumról a felesleges sallangokat, a fogalmakból hozzám ragadó, de rám nem jellemző tulajdonságokat.

Egyre jobban én leszek, ám egyre inkább egyedül mert mégiscsak a sallangok gabalyodnak egymásba. A simára csiszolt ének pedig úgy elcsúsznak egymás mellett, hogy még talán észre se veszik egymást, akkor se, ha pont a másik simasága az a tükör, amiben önmagunkat látnánk meg.

Hogy domináns lennék? Világ életemben az voltam és mindig is lázadtam a kategória ellen. Sok vagdosás után érteni vélem hogy miért. A sallangok fojtogattak. Rámtekeredtek, olyan dolgokkal kellett megküzdenem, ami nem én vagyok. Választanom kellett: vagy megtanulok együtt élni velük, és mindig hozzátenni, hogy de (és ezzel a de-vel minden alkalommal pontosítani, a dom számomra mit jelent), vagy keresni egy szűkebb fogalmat.

Hát tessék:

BDSM helyett érzéki powerplay, dom helyett... Na, ez utóbbi még nincs meg.