A tyúkok bölcsessége

Ma beszélgettem Zoli barátommal, akitől sok tyúkot is kaptam, mert hirtelen megjelentek a zöld héjú tojások a baromfiudvaromban. Bár a tyúk tojások színárnyalati is izgalmasak lehetnek, ennél lehet, hogy többet is tanulhatunk a tyúktartásból, ha a színes felszínnél tovább nézünk.

Még 2014-ben az etikus állattartás kapcsán szerettem volna doktori képzésre jelentkezni. S bár nem vettek fel, a valóságban törekszem megvalósítani azt.

A fent említett Zoli barátommal arról is beszélgettünk, hogyha az embernek túl sok kakasa van, két választása van: vagy elad, vagy levág belőlük. Persze lehet 50 tyúkra 20 kakast hagyni, de annak a tyúkok fogják meginni a levét.

Levágni sokszor sajnálja az ember, akit maga nevelt fel. Viszont eladni sem jó bárkinek, bármi áron.

Nemrég hirdettem meg kakasokat. A kicsiket 3 ezer, a nagyokat 5,5 ezer forintért. Ezek teljesen átlagos árak.

Egy pasi nyilvánosan címet akart kérni, mondtam neki, hogy privátban megírom. Írt, meg is kapta a címet, ezután kérdezte hány kilósak a nagy kakasok. Mondtam, hogy 2,5-3. Akkor ő köszöni nem kéri.

Mondtam is Zoli barátomnak, hogy aki 5,5 ezer forintért ad egy 5 kilós kakast az szerintem nincs magánál. Hozzáteszem az sem, aki egy ekkora háztáji kakast remél ennyi pénzért.

Akit érdekelnek a piszkos részletek: nagyjából 3-400 forintos nettó órabér jön ki a tyúkozásból. Nálam. Plusz amit megeszünk. Leginkább tojást.

Visszatérve Zoli barátomhoz: úgy fogalmazott: "Nem is kell bárkinek eladni, és igen lehet, hogy jobb, hogy nem is akarta megvenni tőled a kakasokat egy olyan ember, aki nem értékeli az állatok életét, csak megeszi őket és böfög egyet az asztalnál."

Csapongósra sikerült ez a blog, és a vágóhidak kapcsán át sem csatoltam a BDSM pszichológiájához, pedig az is izgalmas téma lenne, csak nagyon kényes. Az ember pedig saját nemiszervével 40 felé már nem biztos, hogy annyira szereti verni a csalánt. Legalábbis virtuálisan.

És az elmaradhatatlan humor bonbon. (kattints a szövegre a videóért)