Hitelesség, zsebkendő, szabályok, autizmus, diszlexia

Ma tanításba menet a vonaton eléggé szipogtam, mert nem tettem be zsebkendőt.
A szembeülő kedves munkásember adott 3-4 zsepit, és utána el is beszélgettünk.

Erről nem áll módomban bővebben írni az oldal szabályzata végett, amit Lilith szerint a felhasználók közül csak én ismerek.*

Ha jól emlékszem, BlueDragon említette, hogy ő diszlexiás. Ezt azonban ő nem szokta pajzsként maga elé tartani. Azonban úgy tapasztaltam, hogy ezt mások meg szokták tenni és ez be is válik.

Itt is megbukik az elfogadás, iq, eq stb. mítosz, amiben itt annyian hisztek. Ha a diszlexia** senki számára nem lehet zavaró, akkor egy autistát miért lehet például azért szapulni, mert természeténél (ráadásul horoszkópjánál -szűz- fogva is!) szabálykövető?

Számomra fura, hogy sokak számára az zavaró, ha valaki betartja a szabályokat, pedig társasozni is úgy jó, ha mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

Bár nincs gyerekem, de sok szülő szokta azt mondani, hogy egy bizonyos kor után meg kell tanítanunk a gyerekeknek veszíteni, így arra is, hogy a szabályok rájuk is vonatkoznak.

Egyszer régebben írtam egy blogot az önazonosságról, amire emlékeim szerint Varnyu keményen reagált, mert ő amilyen meghatározást ő talált az önazonosságra az számára nem volt pozitív.

Mi a helyzet azonban a hiteleséggel? Mitől lesz valaki hiteles mások szemében? Attól lesz hiteles egy színész, hogy sármos? Ott van például Jamie Dornan, aki sokan csak a szürkéből ismernek. Az átutazó című sorozatban remekel. Számomra ott vált hitelessé, mint színész és úgy gondolom, hogy ez korábban is megtörténhetett volna, ha olyan szerepeket és rendezői utasításokat kap, amik mentén ki tud rendesen bontakozni.

Voltunk színházban a héten az 'asszonnyal', a Killer Joe-t néztük meg, ami egészen kiváló volt. Számomra Kuttner Bálint alakítása volt a leghitelesebb. Szabó Győző, RisleyAddix kalapja sem volt piskóta és ő is egész jól játszott, de ott volt a feleség (Mórocz Adrienn), akit hiába bujtattak közönséges göncökbe és tűsarkúba, nem éreztem azt, hogy átélné a szerepét és pusztán attól, hogy elmondta a szövegét és szerepéhez illő ruhákban volt számomra nem nyújtott hiteles alakítást.

A kérdésem tehát az, hogy mitől lesz valaki hiteles szerinted, kedves olvasó? Van-e erre általános recept egyáltalán, vagy módszerrel kell egy pék, egy színész, vagy egy tanár hitelességét meghatároznunk?


* Bár túlzó állítás, de a túlzás mértéke kérdéses.
** Bevallom, hogy engem kifejezetten szokott zavarni a baromfis csoportokban a helyesírás gyakran teljes hiánya. Ez persze egy messzire vezető kérdés, az okok sokrétűek lehetnek nem szoktam neki ugrani azoknak, akik miután kiírta az eladó hogy hol és mennyiért vehetők meg a madarak egymás után kérdezik meg a potenciális vevők:

-Heileg? Hól található?
-ara? menjiért adód?

Miként a magas funkiconáló autisták is képesek fejlődni, úgy a helyesíráson is lehet dolgozni.

Arról nem is beszélve, hogy az eladót meg lehetne tisztelni azzal, hogy 2-3 sort elolvasunk, mielőtt rákérdeznénk, hogy mi, merre, hány méter. Aki pedig unja már a tyúkokat, de tud németül: tegnap Svájcból származó fajtából szereztem háram madarat, és mindháromnak a némethet kötödő nevet akartam választani.

A fajta kakasainak ördögszarv alakú taréja van. Így lett egy kis fordítás után az új kakasom neve: Mr. Teufel. Amely névről tegnap tudtam meg, hogy valójában ördögöt jelent.