2023. 06. 22. 14:16 | Megjelent: 423x
Az ember magáról semmi jót ne mondjon, mert az ezen a földrajzi szélességi és hosszúsági fokon sokak által nem kifejezetten elfogadott. Így maradjunk annyiban, hogy közel mínusz 10 éve szervezek eseményeket, ami egy igen alacsony számnak számít a BDSM matuzsálemek országában.
Ez alatt a közel mínusz 10 év alatt számos alkalommal találkoztam azzal, hogy azt mondják érett felnőtt emberek, hogy: "Én úgy elmennék egy ilyen BDSM buliba, de félek egyedül."
A legtuóbbi ilyen tegnap volt.
7 évesen féltem elmenni Sümegre lovastáborba, többek közt mert hiányoztak a szüleim.
12 évesen féltem a nagybajomi judo edzőtábortól, mert az a puszta szenvedésről szólt.
Ha olyan helyre vágysz felnőttként, ahol hasonló gondolkodású, jó fej emberek vannak megértem ha izgatott vagy, megértem ha kicsit félsz is az új helyzettől, de azt garantálhatom, hogy akarata ellenére senkinek nem kell 20, négyütemű fekvő támaszt csinálnia, vagy bárkivel játszania, sőt még beszélgetési kezdeményezésre is lehet bármikor nemet mondani.
Ha ilyen helyre vágysz felnőttként az feltehetően belőled ered és nem a szüleid akarnak rábeszélni, hogy ugyan már menj le egy BDSM party-ba, mert ott biztosan milyen jó lesz Neked.
Jó biztos van ilyen is, de talán nem ez a jellemző.
Számos felnőtt emberben vannak irracionális félelmek a BDSM eseményekkel kapcsolatban. Legalábbis a közel mínusz 10 évnyi szervezői munkásságom alatt így tapasztalatam. Van azonban egy jó hírem kedves Hölgyeim és Uraim:
- Nem fog jönni a rézfaszú BDSM bagoly, és nem fog elvinni
- Nem csak elvinni nem fog, egyáltalán nem fog jönni
- Sőt: nem is létezik.
S, hogy miért én vagyok az egyetlen szervező, aki erről időről-időre megemlékezik? Ezt kérdezzétek meg a nagy öregektől, a matuzsálemektől, hiszen én a majd' mínusz tíz évemmel és Gyuri nagybátyámtól kapott birodalmammal kis porba fingó mitugrászként mit sem tudhatok.
Csak annyit, hogy milyen jól áll egy Gucci öltöny. Máson.
U.i.: még egy kis apróság: Hogy hívják a dögönyözést kedvelő csónakost? Tutujos.
Hozzászólások (17)
A Luxuria nagyon jó esemény, de első lépcsőnek én sem azt, sem a HunCon-t nem szoktam javasolni. Egy kisgyereket sem dobunk bele a mélyvízbe, főleg ne karúszók nélkül..
Persze mindenki azt csinál, amit szeretne, de én a fokozatosságot javaslom a BDSM eseményekben történő elmerüléseknél.
U.i: aki a Munchokat keresi itt nem fogja őket megtalálni, privát üzenetben tudok segíteni az érdeklődőknek.
Sosem voltam egy bulizós fajta. Nem volt olyan társaságom sem, akikkel elmehettem volna, de egyébként is a hátam közepére kívántam az egészet. Nem volt olyan, amin őszintén jól éreztem volna magam. Óh, és introvertált is vagyok.
A 2022-es Luxuriára is félve vettem meg a jegyemet. Láttam, hogy dresszkódos az esemény, így elvileg nem fogok "kilógni a sorból" azzal, hogy szeretnék egy estét szabadon eltölteni női ruhában. De mégis nagyon sok félelem és gátlás volt bennem:
1) Mégis mit keresnék én ott? Egyedül leszek, nem ismerek ott senkit sem. Tuti, hogy unalmas lesz az este. És egyébként is utálok bulizni.
2) Nem leszek gáz? Eleve titkolni és szégyellni való az, hogy szeretek női ruhában lenni. Ráadásul nem lesz parókám, nem lesz sminkem sem. És az alkatom sincs meg ahhoz, hogy egy csinos nő látszatát keltsem. Nő?! Ne röhögtessem ki magam... Hiszen még csak egy nőimitátornak sem fogok kinézni, csak valami abnormalitásnak...
3) Egyébként is szűz vagyok, ráadásul férfi, és még egyedül is fogok érkezni. Az ilyen intim témájú közösségek pedig utálják a szóló pasikat.
4) Ismerem már magamat, nagyon zárkózott vagyok és egyáltalán nem fogok kezdeményezni senkinél. Oda sem fognak jönni hozzám, hiába vágyom rá nagyon... Ha meg oda is jönnek, tuti, hogy nagyon feszült leszek... Fogok tudni velük egyáltalán miről beszélgetni?
5) És ha a kívülállóságom miatt kiszorítanak, netán megaláznak?
6) Lehet, tényleg jobban tenném, ha otthon maradok. Így sem vállalhatom fel önmagam. Legalább ha otthon maradok, továbbra is titokban tarthatom a szüleim előtt ezt a személyiségemet.
A többit szerintem már nem kell mesélnem. Konkrétan a függője lettem ezeknek az eseményeknek. Csak ez a fene nagy távolság ne lenne...
https://www.youtube.com/watch?v=BAoCYwefq1A
Sokszor kiírom, hogy írjanak rám nyugodtan az emberek, ezt van, akik meg is szokták tenni. A többiek is bátran megtehetik, közel -10 év alatt elég sokféle emberrel és kérdéssel találkoztam már :).
Hogy le is csapjam az általam felütött labdát, az ilyen típusú félelem oldására mondjuk egy munch lehet egy jó kezdő lépés. Vagy az, ha ráírsz a szervezőre, beszélsz vele két szót, és akkor mindjárt nem egy csapat ismeretlen közé mész első bálozni.
Aki meg fél, nyugodtan küldd hozzám, majd én elviszem a buliba, hogy ne féljen egyedül. (Ha szub akkor megcsinálhat 20 négyütemű fekvőt. Ha megengedem.)
Ahogy Hadházi Laci bácsi mondaná: " A csaj az mindig 18 + áfa." <3
Illetve minden BDSM eseménynek mások a szervezési elvei, de mivel én vagyok az egyetlen szervező aki nyilvánosan vállalja a véleményét itt, ezért nem fogok részletekbe belemenni, met a közel mínusz 10 évnyi tapasztalat többek közt arra is megtanított, hogy teljesen nyílt kártyákkal játszani balfaszság.
Azért annyit mondhatok, hogy csacskaság azt állítani, hogy minden hazai BDSM/kinky esemény ugyanolyan. De mit tudhatok én így mínuszos kezdőként?
Féltem attól, hogy ki fogok lógni a sorból valamilyen irányba, valamilyen módon. Hogy nevetség tárgya leszek és csodabogárnak néznek. Mégis mentem.
Lehetetlen lett nekem nem elmennem eme helyre.
Nagyon hamar kiderült... hogy többé-kevésbé mindenki csodabogár, és annyira összevissza vagyunk, hogy nincs is sor, amiből ki lehetne lógni.
A félelmeim ellenére azonnal remekül éreztem magam, és azóta is visszajárok, amikor csak tudok. Mert otthon éreztem magam, már az első alkalommal is.
És köszönöm, tiszta szívemből köszönöm.