2022. 03. 09. 13:32 | Megjelent: 639x
"Legyen Néktek a ti hitetek szerint." - Máté 9:29
Tegnap megnéztem egy vitaestet a Youtyúkon, ahol szóba került Andrey Mir, újságíró, médiakutató is, aki szerint elérkeztünk a poszt-újságírás korába.
Én is szoktam gyakran,-de nem szándékosan- következetlen lenni*, de törekszem a korrektségre, így nem állítom azt, hogy média szakértő lennék. Ugyanakkor úgy látom, hogy Mir úrnak igaza van, és az emberek jelentős részét nem a tények, hanem a vélemények ténnyé emelése érdekli.
Mir álláspontja szerint ma már nem tényeket, hanem jó történeteket kell mesélni, mert erre van igénye az olvasóközönségknek. Emlékszem már az egyetemen (2006-ban), a média tanárunk is azt felelte egy kérdésemre, hogy a tisztán objektív újságírás annyira unalmas lenne, hogy senkit nem érdekelne.
Ha Mirr-Murrnak -legalább részben- igaza van, úgy miért ne vonakoztathatnánk ezt a BDSM közösségi újságírásra, avagy blogolásra is?
Itt is azt tapasztalom, hogy gyakran többet ér egy ténnyé szilárdult vélemény, vagy egy folyami csatornapletyka, mint a szilárd valóság.
Szerintem ugyan ez nagyon nincs rendben, de ha szakértőnknek igaza van, úgy mindegy, hogy én, vagy bárki más, mit gondol, hiszen a vélemények kiszolgálása és ténnyé igazítása, alapvető igénnyé, tehát a céllá lett.
Ebből következően bárkiből lehet bármi, bárkire lehet mondani bármit; amire igény van és az valóssággá fog válni, azok szemében, akiknek az adott illúzióra van igényük/fogékonyságuk.
Mondjak konkrét példákat? Mindenkit arra kérek, hogy gondolkozzon el először saját magában, és ha nem jut semmire, de tényleg semmire, úgy örömmel segítek neki konkrét esetekkel.
* Köszönöm a tippet ennek kapcsán. Kacsint. Kacsint. A függetlenség napja című filmet sokszor láttam és nagyon szeretem.
Hozzászólások (26)
Nem ekéztelek, csak látszott a hozzászólásodból, hogy olvastad a bejegyzést, mielőtt az admin reagált volna, és a "politizálás" szó már nálad megjelent. Nem a ráhatásodat, illetve a lehetőségedet vitatom, csak nem értem, hogy "egyre jobban kezd idegesítani, hogy egyre többen űztök sportot abból..." mondat után, ha erre kapsz egy reflexiót, próbálod az egészet lerázni magadról, mint kutya a vizet. Ha idegesít, kaptál rá tőlem magyarázatot, hogy szerintem miért ne idegesítsen.
Hogy miért, ès hogy ez rendben van-e így, akkor sem lesz a hatásköröm, ha mèg féltucat felhasználó szeretné ezt velem megbeszèlni.
Felőlem kulturáltan bàrmilyen témáról lehetne itt beszélni, de még egyszer: erre semmilyen ràhatásom nincs.
Èn nem estem pánikba, megkèrtelek, ha az oldal szabályzatàval van problémád ne engem ekèzz. Egyszer èrdemes lenne elolvasnod, ès amivel nem èrtesz egyet az illetèkesekkel megbeszèlned.
Bajban vagyok, mert nem tudom, mikor lépem megint át a politizálás piros vonalát, de ha megnézed a hazai celebtársadalmat, illetve az ott piedesztálra emelt emberek szakmai- és emberi kvalitásait, és ezekhez hozzákapcsolod a tapsgép jelére őrjöngő közönséget, a fejhangon, elnyújtva visító műsorvezetőket ("és a továbbjutó nem mááááás..."), a felajánlkozó hölgyek hosszú sorát stb. akkor talán elmondható, hogy bármely ruhásszekrényből csinálható manapság sztár, és fordítva, ha a közegnek éppen ehhez van ingerenciája.
Arról nem is beszélve, hogy az én általam gondolt "politizálás" definíciójába beletartozik valamelyik politikai oldal véleményének kifejtése, vagy a másik cáfolata, egyik vagy másik politikus elleni vagy melletti kiállás. Én ezek közül egyiket sem követtem el.
Írtam egy kijelentő mondatot, amely kb. annyira támogatta bármelyik oldal nézetét, mintha azt mondtam volna, hogy a "fiúk a bányában dolgoznak", csak két szakmát neveztem meg, amelyek közül egyik sem a vájár volt. Erre te is, meg a moderátor is pánikba esett, hogy itt szentségtörés történt - ráadásul a tartalmával, ha jól értettem, te is egyetértettél. Nem hiszem, hogy teljesen közegidegen volt a mondandóm a blogod témájához, tehát még csak nem is öncélú volt.
Nem okoz ez a dolog frusztrációt számomra, csak döbbenet, hogy milyen utóélete van ennek az egésznek. Pedig ha elfogadjuk azt, hogy itt sok értelmiségi, de legalább is kognitív tevékenységre hajlandó ember gyűlik össze és cserél eszmét, akkor ennek azért bele kellene férni a diskurzusba.
Igen, pont ez a probléma, hogy vannak többen, akik tényleg azt hiszik, hogy dúsgazdag vagyok, ami nem lenne baj, ha tényleg így lenne. Azt nem tudom, hogy lehetne rólad elhitetni bárkivel, hogy valóban ruhásszekrény vagy.
A kommented harmadik részével egyet értek, de arra nem hiszem, hogy keletkezne igény, hogy azt gondolják, hogy te ténylegesen egy ruhásszekrény vagy. Az már egy valós és izgalams kérdés, hogy az embert a BDSM Közösségben sokan a vélt, vagy valós BDSM orientációja alapján kezelik (le). Hozzá teszem ez nemcsak az én tapasztalatom. Tehát arra lehet igény, hogy téged, engem, mást átvitt értelemben tárgyiasítsanak, ez pedig nemcsak a BDSM Közösségben állhat fent.
Arra viszont én nem látok valós esélyt, hogy akár egy ember is ténylegesen elhigyje, hogy te egy ruhásszekrény vagy. A Mario és a varázslónak például nem tudom mennyi volt a valóság alapja, nem vagyok mentalista és nem is értek ehhez a témához.
Egyébként nem hiszem, hogy ne lehetne elhitetni a tömeggel, hogy te gyémántkereskedő vagy. Kicsit nehezebb, de a társadalom 30%-nál mégsem reménytelen azt elhitetni, hogy én ruhásszekrény vagyok. És pont ezért működik az újságírás is úgy, ahogy. Ha keletkezik egy igény, akkor azt ki kell elégíteni, és ennek semmi köze a tényekhez.
Arról írtam, hogy a filozófia szintjeit mosoda össze, majd az összemosott vègeredmènyről beszélsz.
A fiozofàláshoz nem kell szükségszerűen szakszavakat ismerni. Jogodban áll elitistanak lenni, de ha nem èrtesz jól a filozófia hoz, miért te edukalsz engem a filozófàlásról?
Ajánlom figyelmedbe Peter Singer, kortárs filozófus munkásságát. Szerintem elég közérthető, ès szinte bárki tud ilyen kérdéseken magàtól is filozofálni, akkor is ha fogalma sincs a kantianus, az utilitarius, vagy más etikai iskolákról.
nem tudok érthetőbben fogalmazni, bocsánat.
ha figyelembe vesszük, hogy a mindennapi életünkben mennyi szerepe van a filozófiának, és mennyi a kvantumfizikának, látható, hogy ez nem téves összemosás. azért, mert az előbbi számodra ismerős terep, még nem lesz hasznosabb, sem károsabb egy beszélgetésben megemlíteni, érvelni sem egyik, sem másik terület fogalmaival.
hiszen amivel a kvantummechanika foglalkozik, az elemi részecskék tulajdonságai. és ilyen elemi részecskékből állunk mi magunk is. az már egyértelmű, hogy sejt szinten az agy működését megérteni nem lehet. de szakértők egy része úgy gondolja, hogy még atomi szinten sem. tehát, aki gondolkodik, akár filozófiáról, nagyon valószínű, hogy kvantummechanikai hatások eredményét érzékeli.
nagy hülyeség lenne azzal próbálkoznom, hogy kiderítsem, melyik fontosabb. nem erről van szó. az tényleg erőltetett összemosás lenne.
arról van szó, hogy egy hétköznapi beszélgetésbe, vitába használjuk-e bármelyik szakterület fogalmait. és ha használjuk, akkor kifejtük-e részletesen, hogy miről van szó, hogy a hétköznapi emberek számára is érthető legyen.
mert a filózófia -hiába nem kell lángész hozzá- sok ismeretet igényel. olyan ismereteket, amiket nem tanítanak mindenhol. és ezeket az ismereteket nem lehet elvárni senkitől. ha akarná, megértené? persze. olvasson el x db könyvet róla, pörögjön ezen az agya, ismerje fel az összefüggéseket.
ugyanez a helyzet a kvantummechanikával. arról is tanítanak ezt-azt, de aki képben akar lenni, annak komolyabban foglalkoznia kell vele. ha nem lángész, akkor is megérhető a dolgok nagy része.
tehát ebből a szempontból egyáltalán nem erőltetett összemosás, amiket írtam. nem lehet egy hétköznapi beszélgetésben kizárni az érvelésből olyan területet, amit nem ismerünk annyira. illetve másik szemszögből, ha olyan területről hozunk érveket, ami nem a közoktatás szerves része, akkor azt ritkán és olyan szinten érdemes tenni, aminek ismerete elvárható az általános műveltségűekkel szemben. ha nem így történik, akkor a vitapartnernek nincs lehetősége megállapítani, hogy az elhangzott gondolat elfogadható-e.
hihetetlen, hogy el kell magyarázzam, de arra utaltam a komment törlését említve, hogy egy olyan hozzászólásodra válaszoltam, ami egy törölt kommentre volt válasz. tehát azt jeleztem ezzel, hogy nem abban a viszonylatban szólok hozzá, mivel a törölt kommentet tartalmát nem ismerem.
Az általános filozófia megértéséhez nem kell lángésznek lenni, akkor sem, ha te, vagy más ezt így állítja be. Szerintem viszont a kvantumfizika megértéséhez kell egy erős reál beállítottságú affinitás, vagy egy Eöveges professzor, aki ezt érthetően elmagyarázza.
Azért hoztam fel a kvantumfizikát példaként, mert úgy emlékszem, hogy a kolléga, szokott ilyen példákat felhozni, amiknek van relevanciája, de szerintem nem egy hétköznapi vitában.
Neked természetesen jogodban áll a filozófiát valami nehezen érthető, bonyolult dolognak beálltani. Amire pedig hivatkozol, az a tekintélyre való hivatkozás, amit érvelési hibaként is szokás emlegetni. Azonban nemcsak Platónra vagy Nietzschére hivatkozva lehet filozófiát művelni: ez ismét egy ferdítés/ismerethiány részedről.
A filozófia művelésére bárki képes. Ezért kérlek járj kicsit jobban utána a témának, mielőtt máskor olyasmit írsz, ami elég könnyen értelmezhető szándékos ferdítésnek. Nem mondom, hogy futni bárki tud, mert feltételezem ezen is a kákát keresnéd, de másként szólva: minden egészséges alsóvégtagokkal rendelkező ember képes futni. Ettől nem lesz mindenki Usain Bolt, vagy épp nagy maratonfutó. Magyarán: azáltal, hogy azt állítom, hogy mindenki képes a filozófia művelésére -és értsd a mindenkit értően: nyilván a down szindrómás másodunokaöcsémet nem sorolom ide, (kerüljük el tényleg a szándékos kötekedést...)- nem állítom azt, hogy mindenki be fog kerülni a filozófiatörténeti könyvekbe.
A kommented ha szándékos, ha nem szándékos egy nagyon erős mérték összemosással dolgozik. Ebből adódan nem tudom elfogadni a konklúzióid.
Ezekre szerintem rávilágítottam, és mégegyszer: ha moderálási problémád van, azt kérlek ne az én szememre vesd, az adminokkal vitasd meg kérlek.
"a kvantumfizika nagyon izgalmas tudomány, de sajnos nem èrtek hozzá, ha ilyesmivel èrvelnèd meg..."
mivel én nem értek a filozófiához, ezért aki filozófiai háttérrel alapozza meg véleményét, azt teljesen figyelmen kívül hagyhatom?
aki a filozófia nagyjaitól hoz idézeteteket egy adott témával kapcsolatos érveléshez, annak biztos, hogy nem lehet igaza velem szemben? csak azért, mert nem értem? vagy ellenkezőleg, aki ilyen filozófia nagyságokra hivatkozik, annak biztos igaza van?
nem értek a művészetekhez. nincs semmilyen végzettségem sem művészettörténet, sem műelemzés terén. mégis előfordul, hogy tetszik egy festmény. nem tudom elmagyarázni hogy miért. megveszem és felakasztom a szobámba.
tőlem aztán jöhet a világ legnagyobb művésze elmagyarázni, hogy az a kép mennyire nem illik a szobámba, és hogy az egy nagyon gyenge alkotás.
azért nem hiszek neki, mert a szavait értem, de a gondolatmenete, a hivatkozásai, az alig ismert művészeti irányzatokhoz való hasonlítások kívül esnek a tudásomon. és azért, mert nem értem pontosan, még nem azt jelenti, hogy korrekt és elfogadható, amit mond, sőt! hiszen egy elsőéves művészeti hallgató is olyan hablatyot tud lenyomni általam kevéssé ismert dolgokra hivatkozva, hogy számomra nem megállapítható, hogy az megállja-e a helyét.
tehát ilyen helyzetben csak az biztos, hogy a művészetekhez többet ért, mint én. de még az sem állapítható meg, hogy sokkal többet ért-e hozzá, vagy csak egyetlen könyvvel olvasott többet nálam a témáról. azt meg végképp nem tudom megállapítani, hogy igaza van-e.
azt akarom kihozni ebből, hogy egy általános témáról, átlagos tudású emberekkel való vita közben mit sem ér, ha olyan speciális tudásra hivatkozunk, ami a többségnek nincs meg. legyen az filozófia, vagy kvantumfizika. sőt, talán ellehetleníti a vitát. ezért a speciális szakterületekből származó ismereteket dekódolni kell ahhoz, hogy vitaképes legyen.
Szerintem a tàrgyilagossághoz való törekvéshez, megfelelő ismeretek szerzésére van szükség. Nem attól lesz valakinek igaza, hogy ő èpp mazochista, szadista, swítch, vagy dominàns. Most nem egy kapcsolatról, hanem vitákról beszélek.
Mondok egy egyszerű példát: hamarosan angol órát fogok tartani. Ha valaki azt mondja, hogy ez nem így van, ès valójában varanuszokat simogatok Comodo szigeten, az hozzon már erre valamilyen bizonyítékot.
Mondhatnám úgyis: folytasson már oknyomozó újságírást!
Visszatérve Mirhez: úgy jött fel a téma, hogy azt mondták a felek, sokan hittek abban, hogy mennyivel objektívebb lesz az újságírás, egy adatalapu társadalomban. Erre hozzák fel Mirt ès a törtènetlmesèlèst, mint a vèlemènyt ès illúziót kiszolgáló műfajt.
Nyilván mindig vannak új szempontok, de ahogy már sokszor leírtam: èn pl. nem vagyok gyémántkereskedő. Akármilyen szempontot hozol be sem leszek az, te pedig nem leszel az èn ruhás szekrényem, semmilyen másik szempont behozatala által.
Èrtem, hogy a kvantumfizika nagyon izgalmas tudomány, de sajnos nem èrtek hozzá, ha ilyesmivel èrvelnèd meg a ruhás szekrény ès a gyèmántkereskedő esetet :).
Az újságírás nem volt eleve mindig is egyféle véleményvezérség? De azt gondolom, fontos, hogy a tényszerű dolgok mellett ne lehessen elmenni, saját vagy egyéb vélemények is különüljenek el láthatóan. Különben hazug propaganda írás lesz könnyen , és hogy ez létezik, épp elég nagy baj.
Sok téma van, ahol meg eleve az is megér pár kérdést, hogy honnan jönnek egyáltalán a tények , van e valódi objektivitás?
Szerintem fontos továbbra is mindig megjegyezni, írjon bárki bármiről, hogy az az egyén saját meglátása-véleménye-tapasztalása... Az objektivitást elég felelősségteljesnek, így fontosnak gondolom.
Illúziót építeni lehet ezekkel együtt is.