2021. 11. 10. 22:02 | Megjelent: 683x
Vagy: milyen bokor szobában?
"Értik, szójáték. Nyelvi humor."*
Bár azt szoktam mondani, hogy nem értek a marketinghez, lehet, hogy mégis van bennem némi, ösztönös érzék hozzá, amennyiben hihetünk, a korábban is idézett markeing professzornak:
" Gondolunk valamit magunkról, arról, hogy milyenek szeretnénk lenni, de arról is van fantáziánk, hogyan ítélhet meg a környezet bennünket jelenleg és milyennek szeretnénk ideális esetben ezt a képet látni. Ez után ütközhetünk, a jelenlegi imag-ünk tartalmával, ha egyáltalán ezt valaki elmondja nekünk, és azt el is hisszük, gondolkodhatunk azon, hogy ideális esetben ez miképp alakulhatna. Ekkor már tervezzük is azokat a cselekvéseket, amivel a változást el tudjuk érni, vagy szerencsés esetben a jó hírnevet megtartani." -Törőcsik Mária: Self-marketing: Személy és marketing kapcsolatok. 20.p.
Módszertanilag a fenti idézetbe az alábbiak alapján természetesen bele lehet kötni, ennek tudatában fogom, amatőr sakkozóként körülbástyázni mondandómat.
Többen vannak azon a véleményen, hogy a BDSM-et nem kell kifelé vállalni, nem kell a külvilág felé magunkat kommunikálni, coming outolni, attól csak rosszabb lesz nekünk, ha a média velünk foglalkozni.
Van egy mondás, miszerint: Ha téged nem érdekel a politika, attól még te érdekled a politikát. Ugyanez a módszertan érvényes a BDSM-re is: "Ha téged nem érdekel, hogy mit gondol a külvilág a BDSM-ről, a külvilágot attól még érdekli a BDSM."
Ez többek közt, korunkban a Szürkének köszönhető. Volt itt már hunczut virágkor, hazánkban, a 19. század végén, a 20. század első harmadában.
A magam részéről jót tudok röhögni, mikor Pottyondi Edina, Bné** használt bugyijainak japán fétis piacra való betörésének potenciáljáról, vagy mikor Dombóvári Pipi, a szexshopos hunczutságok neveiről mesél.
Azonban a többségi társadalom java feltehetően nem tudja, hogy nem kell Japánig menni a használt bugyik és harisnyák piacáig, de még az ukrán határt sem kell hozzá átlépni, elég a Mátészalka, Budapest, Soltvadkert tengelyen keresgélni.
Úgy gondolom, hogy a legtöbb magyar, a pornóból, a játékfilmekből és a stand up jelenetekből, illetve hunczut reklámokból, esetleg bulvár hírekből "tájékozódik" a BDSM-ről.
Ezek pedig erősen torz képet/imidzs-et alakítanak ki, a világunkról.
Ezért is tartom fontosnak, hogy árnyaljuk, alakítsuk a rólunk kialakított, jellemzően fals képet.
Míg a fenti idézet az énmárkával és a marketinggel kapcsolatos, én pedig a BDSM Közösség kapcsán fogalmaztam soraim, mégis úgy gondolom, a marketinges gondolatokat igazságai átemelhetőek a közösségi imidzs területére is. Arról nem is beszélve, hogy utilitaristának vallom magam, így magától értetődő, ha valamiről azt gondolom, hogy az jó a Közösségnek, azért minden tőlem telhetőt megteszek és meg fogok tenni.
* Galla Miklós, illetve, az őt kiválóan utánzó, Varga Ferenc József
** Írás, közben Bödőcs, Karinthy gyűrűs műsora megy a háttérben, amelyben többször elhangzik, a Mazsi név is.
Hozzászólások (6)
Viszont úgy sejtem, hogy mivel a szubkultúra alapvetően a szexualitással kapcsolatos, ezért egy konzervatívabb társadalomban a BDSM reprezentációja nagyobb eséllyel kaphat negatívabb konnotációt, mint egy másik, nem szexualitás szerint rendeződő szubkultúra.
Annak alapján, amit a szervezőkészségedről tudok még aztán simán össze is hozod a végén :D