(Ön)címkézés vs. stigmatizálás

A minap újra előkerült -itt- a címkézés témája.

Már soksor kifejtettem, hogy szerintem ez egy alapvetően hasznos jelenség, - ha jól- használjuk, de lássuk újra, hiszen az ismétlés, teszi a mestert. (ki kell írni, hogy irónia, vagy lehülyéznek)

Ha valakire, aki faszerkezeteket készít, bont és épít azt mondom, hogy ő egy ács, kevesen fognak ezzel vitába szállni. Ha azonban azt mondom magamra, hogy switch vagyok, az biztosan sokrétű kekeckedést fog kiváltani, többek közt kezdve azzal, hogy ez a fogalom nem is létezik.

Azt tapasztaltam, hogy a felnőtt, magyar, kinky lakosság egy jelentős hányada nem kedveli az -online- BDSM edukációt, így most nem fogok abba belemenni mélyebben, hogy mi a különbség a switch, a szadomazochista, a szubmisszív/kiszolgáló szadista, illetve a domináns mazochista közt, azonban ezek mind létező (ön)címkézések.

Az öncímkézés segíthet akár a partnertalálásban is, de ez persze nem szükségszerű. Mégis sokan sutba dobnák a -BDSM- címkézések rendszerét. Legyen így. Fogadjuk el, hogy szükségtelen a egész címkézési cirkusz és igaz, amit egy értelmes kartársunk állít, miszerint csak a kémia számít.

Ezt tapasztaltam már itthon is, külföldön is, és részletekbe nem megyek bele, mert amúgyis terjengősen fogalmazok.

Bár az (ön)címkézést sokan kidobnák a kukába az átcímkézésről és a rosszindulatú, vagy éppen sokszor gonosz stigmatizációval ezek az emberek jellemzően -legalábbis nyilvánosan,- nem foglalkoznak.

Gyakran mondják például minden alap nélkül az alábbiakat: "beteges szadista", a "switchek nem léteznek"/ "a switchek egyszerűen döntésképtelenek, hogy melyik oldalt válasszák", "minden szubmisszív férfi egy idióta..."

Ha magamat nem kategorizálhatom saját érzéseim, tapasztalataim alapján, és másoknak sem mondhatom azt, hogy szerintem ezen és ezen okok miatt, ide, vagy oda sorolom őket, akkor az előítéletes stigmatizáció miért van rendben / miért vagyunk alig páran, -hazai- BDSM körökben, akik foglalkozunka témával?

Ha a kinky/hunczut önmeghatározás nincsen rendben, úgy az LMBTQ önidentifikációk használatát milyen alapon fogadjuk el, és miért elvárható, hogy bizonyos embereknek egyedi megszólítás is kijárjon?

Én nem mondhatom, hogy switch vagyok (BDSM-esek fognak kiabálni), Béla sem hogy szadista (femnisiták fognak ordítozni), és Zsuzsa sem, hogy szado-mazochista ( sokan nem fogják tudni még stigmatizálni sem).

Ellenben ha Zoli non-bináris, azt nem csak el kell fogadnod, de az ők/they megszólítással kötelező illetned, vagy kirekesztő leszel, akkor is, ha fogalmad sincs, hogy miről van éppen szó.


Ez kérem, a 21. század eleji, modern egyenlőségtan, logikus múzeumi lerakata, az információ és egyenlőségalapúnak nevezett, nyugati társadalmakból.