A befolyásolás lehetőségéről

“ A televízó, a filmek, a zene és a magazinok sok szexuális tartalommal bírnak, de az érzelmek, a felelősségek, és a szexualitáshoz kapcsolódó kockázatok (pl.: terhesség, szexuális úton terjedő betegségek, fogamzásgátlás, óvszer használat), csak ritkán kerülnek terítékre. Az ilyen tartalmaknak való kitettség kapcsoaltba hozható a szexualitáshoz, a nemiséghez, a szexuálitás korábbi megkezdéséhez, a terhességhez és a serdülők körében terjedő, szexuálisúton átadható betegségekhez történő hozzáálláshoz.”- Rebecca L. Collins, Victor C. Strasburger, Jane D. Brown, Edward Donnerstein, Amanda Lenhart és L. Monique Ward: Sexual Media and Childhood Well-being and Health*


Mielőtt belekezdenénk: kedves rosszmájú, illetve jelen írást ténylegesen félreértő olvasók számára: ismét nem politiki, hanem társadalom kritikus tartalom következik.




A tudomány jelenlegi állása szerint, úgy tűnik, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint befolyásolható az emberek szexuális irányultsága.

Egyszerűen csak arról van szó, hogy mikor kijött a Szürke, több tízmillió emberből előjött, a genetikusan beléjük kódolt vágya a BDSM művelésére. Mikor pedig a félvilág az LMBTQ mozgalomról beszél –jellemzően egyik, vagy másik szélsőséget képviselve,- egyre több ember vállalja fel, hogy ő érdekelt ebben a viágban.

A BDSM kapcsán nem emlékszem ilyen coming out hullámra, de lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, na de mindegy.


A környezetemben úgy tapasztalom, hogy sokan úgy foglalnak témát az állásban, hogy pusztán frázisokat puffogtatnak, picit sem utána járva a kérdéskörnek.
Rákeresvén, úgy találtam, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, -legalábbis, amit találtam,- a szexuális irányultságot legnagyobb mértékben a genetikánk határozza meg és egyéb hatások elhanygolhatóak.

Azért, az ennek ellentmondó saját benyomásaim mellett, találtam két –lásd a fenti idézetet is,- érdekes cikk (vázlatot)is, ami kritikusabban áll a témához:


“ A fősodorbeli tömegmédia (tv, magazinok, filmek és az internet) egyre gyakrabban ábrázolnak szexuális tartalmakat. Még mindig viszonylag keveset tudunk arról, hogy ezeket a tartalmakat hogyan használják és hogyan hatnak a szexuális hitekre és viselkedésre. A néhány elérhető tanulmány azt sejteti, hogy a médiának igenis van hatása a szexualitásra, mivel a média a szexualitást mind a közösség, mind az egyén szintjén napirenden tartja. A médiában történő ábrázolások megerősítik a viszonylag konziszens szexualitást, valamint a kapcsolati normákat. Illetve a média ritkán állít szexuálisan felelősségteljes modelleket, a fogyasztók elé.

Több, hosszabb kutatásra –főként korai serdülőkorban lévőkkel,- van szükség, hogy többet tudjunk meg arról, hogy a média tartalmak hogyan hatnak, kerülnek értelmezésre és épülnek be a szexuális élet fejlődésébe.”- Jane D. Brown: Mass Media Effect on Sexuality (2002).**


* A cikk szerintem kifejezetten izgalmas és kritikus anyag. Többek közt, a nők, gyakori tárgyiasításráól szóló részt ajánlom mindenki figyelmébe.

** Jane D. Brown, aki a második cikket jegyzi és az első társszerzője, az Északi-Karolinai Egyetem, újságírás és médiatudományi nyugalmazott professzora.